1990. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
118
biztosítását, de egyetlen rendelkezés sem segíti elő ennek érvényesülését. Diszkriminatívnak tartottuk azon rendelkezéseket, melyek szerint az igénylőnek minősülő személyek kötelesek csak a termőföld művelésére, ezzel szemben az eredeti tulajdonosra ilyen kötelezettséget nem rő a törvény. Ez azzal járhat, hogy a mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozók a földet kivonhatnák a mezőgazdasági művelési kötelezettség alól. A tervezet meghatározta azon jogcímeket, mely alapján visszaigényelhetők a földek. Kifogásoltuk azt, hogy ez a rendelkezés nem veszi figyelembe azt, hogy időközben - az eltelt negyven év alatt - olyan tulajdonjogi változások következhettek be, melyek figyelmen kivül hagyása méltánytalanságot jelent a nagyüzemekkel, termelőszövetkezetekkel szemben. Észrevételeztük azt, hogy a Földrendező Bizottságokra vonatkozó rendelkezések kidolgozatlanok, több helyütt egymásnak ellentmondóak. Javasoltuk, hogy ezen bizottságoknak a tagjai csak a földkérdésben megfelelő végzett- séggel rendelkező szakemberek lehessenek. Teljes mérték* -V ben diszkriminatívnak, szubjektivizmusnak tartottuk a tervezet azon rendelkezését, mely szerint a bizottság mérlegelésétől függően olyan személyeknek is juttathatna földet, akik azzal soha sem rendelkeztek, ezért nem is , jogosultak a visszaigénylésre. Javasoltuk azt, hogy a földek visszaadására csak a tervezet hatálybalépéskori gazdasági év végén kerüljön sor, ennek hiányában ui. a föld jelenlegi tulajdonosai a művelési kötelezettségnek - joggal - nem tennének teljes- körüen eleget. Kifogásoltuk azt, hogy a tervezet szerint az eredeti tulajdonosoknak lehetőség szerint az eredeti tulajdonukat kellene visszakapniuk - álláspontunk szerint 1990-ben ez egy irreális kikötés. Kifogásoltuk továbbá azt is, hogy M , \ /- 38 -
