1990. szeptember 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
108
k miatt a gyámhatóságok 1985-ben 5.281; 1989-ben 3.775; kiskorút tartottak nyilván. A gyermek nevelésében és gondozásában jelentkező szülői felelőtlenség, nemtörődömség is jelentős mértékben hozzájárul a gyermek veszélyeztetetté válásához. Anyagi veszélyeztetettség az elmúlt két évben a háromszorosára nőtt, ami nemcsak az elszegényedési folyamatra, hanem a családok egy részénél a lumpen életmódra is visszavezethető. A nevelési- oktatási intézményekben folyó megelőző gyermekvédelem legeredményesebben az óvodákban valósul meg, mivel rendszeresek a családlátogatások, szoros a szülőkkel való kapcsolat. Az alsó- és középfokú oktatási intézményekben a gyermek- és ifjúságvédelem elvárásainak a pedagógusok csak részben tudnak eleget tenni. Tapasztalják, hogy az osztály- főnökök a gyermekvédelmi felelősöktől várják el a gyermekek helyzetének megoldását, illetve a gyermekvédelmi felelősök egy részének munkája- a továbbképzések ellenére - a nyilvántartó kartonok vezetésére terjed ki. Az eredményességet akadályozza a fluktuáció a pedagógusok túlterheltsége,valamint a képzésben a gyermekvédelmi ismretek oktatása hiányos. Rendkívül súlyos gondokkal küszködnek az értelmi fogyatékosokat nevelő Általános Iskolák, mert tanulóik 30- 40 %-a veszélyeztetett. Sok gyermek él kedvezőtlen szociokultúrális körülmények között. Értelmi, érzékszervi, vagy mozgáskorlátozottságuk külön veszélytényezőt képez. Az itt dolgozó gyógypedagógusok attitűdje orientált a legjobban a gyermekvédelemre. t Sokoldalú felügyeleti -tapasztalat, hogy a veszélyezie- tettségi esetek súly osbodnak. Az iskolák -tanulóinak fegyelme romlik, egyes iskolák környékén gyermekbandák szerveződnek, a közbiztonság lazul. Egyre nő az iskolai betörések, kártevések,bombariadók,iskolai lopások,agresszív cselekedetek száma. Mindezeket nem tudja egyenmi M I . mm- 28 -
