1990. június 19. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

131

K Sok - gimnáziumot választani szándékozó - gyereket kényszerítenek szakmaválasztásra, iskolatípus módosítás­ra. A hálózat csak az általános iskolában jó eredményű tanulókat, vagy az annak minősítetteket képes fogadni. Fontos feladat lenne a gimnáziumokban továbbtanulni szándékozók számára a feltételek megteremtése, hiszen - az általánosan müveit, gimnáziumot végzettekből - a mun­kaerőpiaci igényeknek megfelelő szakember gárda gyor­sabban és hatékonyabban képezhető ki. A hálózatot úgy kell fejleszteni, hogy a gimnáziumba jelentkezők vala­mennyien megkezdhessék tanulmányaikat a kívánt intéz­ménytípusban. Annak tudatában, hogy a szükséges pályává- lasztási döntés, a szakmai képzés időben eltolódik. A szakközépiskolák képzési céljukat és feladatukat ille­tően igen differenciált iskolatípusok. A szakváltoztatá­si kísérlet rányomta bélyegét erre az iskolatípusra. A tulszakositástól az úgynevezett középfokú képzési célig több válfaja megtalálható, rájuk nézve általános megál­lapítások nem fogalmazhatók meg. A népszerűségi rangsorban a közgazdasági szakközépisko­lák vezetnek. A változások talán ezt az iskolatípust érintik legkevésbé. Az itt szerzett szakképesítés to­vábbképzéssel, de szakmaváltás nélkül hasznosítható. A leány tanulók ugyanis olyan szakképesitéshez juthatnak, amelynek birtokában részmunkaidős foglalkoztatásuk, * ' esetleg otthoni munkavégzésük is megoldható. Ki kell alakítani az Európában is elismert nemzetközi, illetve menedzser-titkárnő képzés feltételeit. A vendéglátóipari szakközépiskolák évek óta igen kere- jnjp, settek. Annak ellenére, hogy a szakmai közvélemény je­lentős túlképzésről beszél, mégsem célszerű a redukálá­sa. A világkiállitás megrendezése, hazánk nyitása a vi­lág felé indokolja az idegenforgalmi két tanítási nyel­vű iskolák képzési kapacitásának kialakítását és a §7 1 / V ■

Next

/
Thumbnails
Contents