1990. május 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

10

- 9 ve az elhelyezkedési lehetőségek eddig jobbak voltak Budapesten, mint bárhol az országban. Kevésbé mennyiségi, inkább a szerkezeti jellegű feszültségek növekednek. Egyre nagyobb gondot jelent a szakképzetlen fiatalok elhelyezkedése. Sajnálatos,hogy

az általános iskolát el nem végző,

az általános iskolát végzett,de tovább nem tanuló

a középfokú intézményekből az első két évben le%

morzsolódó

alacsony végzettségű, szakképzetlen fiatalok száma nő.

Speciális gondokat jelent a gimnáziumi érettségivel rendelkező, de szakképzetlen - felső fokon tovább nem tanuló - fiatalok elhelyezkedése.

7. A fővárosi fiataloknak mindössze 12,6 \~a lakik önállóan . míg más városokban ez az arány 32,1 %, községekben 38 \ feletti. Lényegesen kisebbek tehát az önálló otthonteremtés esélyei Budapesten,mint bárhol az országban.

A 80-as évek közepén a fiatal házasok közel egyharmadá- nak nem volt önálló lakása. Ez az arány a fővárosban 43 Ugyancsak a 80-as évek közepének adatai szerint a fiatal

V . háztartásfők 34-43 \-a a lakásminimum alatti, további 40 \-uk e norma alsó határán lévő lakásban élt. A lakásépítés üteme lelassult, ezen belül az állami (szociális) bérlakások építése rohamosan csökkent. A reálbérek folyamatos csökkenése, ezen belül is a gyerekes családok

► iK,/'

jövedelmi pozícióinak gyengülése, valamint a pályakezdők alacsony bére jellemzi az ifjúság jövedelmi viszonyait . lakáspiaci pozícióit, kialakítható életmódjának lehetőségeit.

8. Az ifjúsági problémák megoldására rendelkezésre álló pénzeszközökre egyszerre igaz , hogy nagyságrendje.aránya meglehetősen alacsony.ugyanakkor felhasználása számos területen pazarló.

■ H

^ |

I