1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

333

A tanácsi szervek működésűk során a legkülönbözőbb - szerződéses, szerződésen kivüli - jogi kapcsolatba kerülnek más állami társadalmi szövetkezeti szervekkel, másrészt magánszemélyekkel. Ezekből a kapcsolatokból erednek olyan jogviták, amelyekből polgári perek keletkeznek. A képviseleti munka igen fontos részét képezi a polgári perekkel kapcsolatos tevékenység.

A polgári perek egy része un. passziv per, amelyet ál- E5 lami szervek és magánszemélyek a tanácsok ellen indítanak, másik része un. aktiv per amelyet a tanácsi szervek képviseletében indítanak más állami szervek és magánszemélyek ellen. A tanácsi szervek sajátos hely- H zetéből adódóan - nem termelő ágazat lévén - a passziv

perek száma több, mint az aktiv pereké.

A gazdasági pereknek különleges súlya van, munkaigényesek, magas a perérték, gyakoriak a viszontkeresetek és sajnos nem ritkán 4-5 évig is elhúzódnak. E perek I teái többsége a kivitelezési dijak összegével, túlszámlázással kapcsolatosak. Az ugyancsak alapos szakmai fel- készültséget és széles körű jogszabályismeretet igénylő kártérítési perek közül kiemelkednek az egészségügyi intézmények gyógyító- megelőző tevékenységével ; „ összefüggésben indított perek. E növekvő tendenciát

I . -V

mutató perekben a kereseti igények 1-15 mFt között * vannak. A jogi képviseleti munkákban külön csoportot

► képeznek azok a kártérítési perek, amelyek a közlekedéssel, illetve azzal összefüggésben keletkeznek.

, /1985-1989-ig összesen 48 kártérítési pert./

Az aktiv polgári perek jelentősége számszerüségük arányát messze meghaladja. /1985-1989-ig 217 volt a befejezett perek száma/.

Ezek ugyanis általában a kéviselt szervek beruházásainak, felújításainak határidőben, illetve kellő minőségben való megvalósítását mozdítják eló, társadalmi

u í ^ Il

» , _______

j

HHBBr |

i

I te

\ - 10 -