1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

331

r n fi - 8 ­Azokban az esetekben, amikor a szerződések jóváhagyá­sának megtagadása kötelező, ennek megítélésénél a bí­rósági és az államigazgatási gyakorlat általában me­gegyezik. Öröklési szerződések esetében gyakoribb, hogy azért kell a hatósági jóváhagyást megtagadni, mert a Ptk. rendelkezéseinek a szerződés nem felel meg. Viták abban a körben fordulhatnak elő, amikor a szerződés jóváhagyását az igazgatási szerv arra ala­pítva tagadhatja meg, hogy a célja tartós betöltésére nem alkalmas, ebben a kérdéskörben a jogalkalmazási gyakorlat, illetve szemlélet gyakran eltér. A bírósá­gok a felek érdekeit tartva szem előtt, a szerződések mögötti akaratot kívánják felderíteni, mig az igazga­tási szervek a leírtak törvényességét vizsgálják ala­posabban.- A gyámhatósági határozatok ellen indított államigazga­tási perekben anyagi jogszabálysértés miatt ritkán ke­r ; rül sor az államigazgatási határozat hatályon kivül helyezésére, illetőleg megváltoztatására. Itt is a gondot az eljárási jogszabályok nem mindig kellő meg­tartása jelenti. Leggyakoribbak az örökbefogadással, az állami gondozásba vétellel, az intézeti nevelésbe vétellel, megszüntetéssel, illetve gyám kirendelésével kapcsolatos perek. Anyagi jogalkalmazási problémák az örökbefogadással kapcsolatos perekben merülnek fel, a vérszerinti szülők sokszor keresettel élnek az állami­gazgatási szerv örökbefogadást engedélyező határozata ' ellen. A perek rendkívül kiélezettek. "Nyílt" örökbe­fogadás engedélyezése esetén beavatkozóként fellépnek az örökbefogadó szülők, valamennyi peres fél valós, vagy vélt igazáért minden lehetséges bizonyítási esz­közt felhasznál. A gondnok, illetőleg a gyám kirendelésével kapcsolatos perekben is fellelhetők a mögöttes érdekek, főleg, ha a gondnokoltnak nagyobb értékű vagyona van. Llgy vélik, i j f: W 1 ^ __________________________ t e |

Next

/
Thumbnails
Contents