1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
318
S A rendelkezésünkre álló adatokból látható, hogy a zöldterületből , történő átsorolások 56 %-a (265, ha) lakóövezetbe került. Jelentős területek váltak igy lakóterületté, a XVI. kerületben 30 ha, a XVII. kerületben 49 ha., a XVIII. kerületben 64 ha. « te A közlekedési, ipari és egyéb övezetbe történő átsorolás összesen 70 ha, a III kerületben 17 ha, a XVII. kerületben 20 ha. Természetesen azonban a fenti számadatok nem tekinthetők effek- tiv zöldterület csökkenésnek, hiszen ténylegesen már kialakult zöldterület, park, játszókért, erdő szinte nem esett áldozatul az övezeti változásoknak. A tipikus "zöldterületi" változások a következők voltak: • 1. A legtöbb esetben szabad területek korábban 71-72-es övezeti , besorolást kaptak (kb.80 ha.), éppen azért, hogy magán vagy egyéb célú felhasználásra ne kerülhessenek a tanács tudta vagy akarata nélkül. Ilyen volt pl. az I.ker. Halászbástya alatti - Corvin térig lenyúló - terület, amely a középkortól kezdve beépitett lakóterület volt, de a háború elpusztította az itt lévő épületeket. Vagy a Gellérthegyi Számadó u. menti f terület, amely szintén mindig lakóterület volt. Ma már a köztudatban, a lakosság körében, de még a szakemberek tudatában te is mint zöldterület szerepel. 2. Több visszaminősités is történt olyan esetekben, mikor egy ^ ipari üzem megszűnt és a környezetében tervezett védőzöldsáv I már nem volt indokolt. 3. Gyakran előfordult olyan övezeti átsorolás, amikor meglévő, működő szennyező ipari üzem környezetében meglévő sürün beépült családiházas területre a korábbi ÁRT övezeti besorolása ^ 73-as "véderdő" volt. Természetesen ezt végrehajtani, a nagyszámú lakóházat szanálni nem lehetett, s az itt élők nyomásáÍ ra és kívánságára a tanács kénytelen volt ezen területeket 1 f*1 \ ——■- 4 -
