1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
136
A tanácsi szervek működésűk során a legkülönbözőbb - szerződéses, szerződésen kívüli - jogi kapcsolatba kerülnek más állami társadalmi szövetkezeti szervekkel, másrészt magánszemélyekkel. Ezekből a kapcsolatokból erednek olyan jogviták, amelyekből polgári perek ke% letkeznek. A képviseleti munka igen fontos részét képezi a polgári perekkel kapcsolatos tevékenység. A polgári perek egy része un. passziv per, amelyet állami szervek és magánszemélyek a tanácsok ellen indítanak, másik része un. aktiv per amelyet a tanácsi szervek képviseletében indítanak más állami szervek és magánszemélyek ellen. A tanácsi szervek sajátos helyzetéből adódóan - nem termelő ágazat lévén - a passziv , perek száma több, mint az aktiv pereké. A gazdasági pereknek különleges súlya van, munkaigényesek, magas a perérték, gyakoriak a viszontkeresetek és sajnos nem ritkán 4-5 évig is elhúzódnak. E perek többsége a kivitelezési dijak összegével, túlszámlázással kapcsolatosak. Az ugyancsak alapos szakmai fel- készültséget és széles körű jogszabályismeretet igénylő kártérítési perek közül kiemelkednek az egészségügyi intézmények gyógyitó- megelőző tevékenységével összefüggésben inditott perek. E növekvő tendenciát mutató perekben a kereseti igények 1-15 mFt között vannak. A jogi képviseleti munkákban külön csoportot képeznek azok a kártérítési perek, amelyek a közlekedéssel, illetve azzal összefüggésben keletkeznek. /1985-1989-ig összesen 48 kártérítési pert./ Az aktiv polgári perek jelentősége számszerüségük arányát messze meghaladja. /1985-1989-ig 217 volt a befejezett perek száma/. Ezek ugyanis általában a kéviselt szervek beruházásainak, felújításainak határidőben, illetve kellő minőségben való megvalósítását mozdítják elő, társadalmi i ! j| ' / fi m j ____________ ____________________ _jpSiillgjly______________________________________________________i----------------------------- .-----------——- 10 -
