1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

118

I

\ 1 •- 5

)

lakóterületként nyilvántartani. így a lakók a szükséges bővítéseket és átalakításokat is elvégezhették. (Pl. IV.kér. Chi- noin gyár közvetlen térsége, XIX.kér. Vörös Csillag Gépgyár menti terület, XXI.kér. Csepel Müvek menti lakóterület stb.)

4. Korábban felszámolásra került temetők többsége 71 vagy 72-es besorolást kapott. A régi temetők területének csupán töredéke került más övezeti besorolásba. (Pl. Il.ker.* Pesthidegkut, Patakhegyi úti temető egy része.)

5. Megszűnt bányák, szemétlerakók rekultivációs területe is 71- es közpark besorolású volt - időszakosan - amikor néhány év múlva a talajmechanikai adottságok már lehetővé tették általában lakásépítési területek lettek (X.Mádi. u. menti lakótelep, III. Újlaki I-es és II. bányák területének egy része stb.)

<4

6. Honvédségi területek némely esetben 71-es övezetüek voltak, s amikor a honvédség ezeket átadta közcélra a teljes terület a tényleges, már meglévő területfelhasználás szerinti övezetbe lett átsorolva (Pl. III.kér. Hajógyári sziget)

I V

A fenti néhány példából is kitűnik, hogy a 71-es és 72-es besorolás speciális jellemzője - az összes többi övezettől eltérően -, egy részük de jure zöldterület, de facto legfeljebb csak szabad terület. Ezek átminősítése pedig nem jelenti a parkok és zöldterületek effektiv csökkenését legfeljebb a kétes statisztikai adatok változását.

Megjegyezzük azonban, hogy a legtöbb tényleges "zöldkár", fakivágás, erdőirtás az elmúlt években a budai hegyvidéken történt. Számtalan olyan lakótelek volt ezen térségben amelyeket tulajdonosaik a háború előtt vásároltak, de felhasználásukra, beépité- sükre csak az elmúlt évek nagy lakásépitési hulláma során került sor. Ezek sok esetben be sem voltak keritve, sürü erdő boritotta