1990. április 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

117

,r n- 4 ■

A rendelkezésünkre álló adatokból látható, hogy a zöldterületből történő átsorolások 56 X-a (265, ha) lakóövezetbe került. Jelentős területek váltak igy lakóterületté, a XVI. kerületben 30 ha, a XVII. kerületben 49 ha., a XVIII.* kerületben 64 ha.

A közlekedési, ipari és egyéb övezetbe történő átsorolás összesen 70 ha, a III kerületben 17 ha, a XVII.*kerületben 20 ha. Természetesen azonban a fenti számadatok nem tekinthetők effek- tiv zöldterület csökkenésnek, hiszen ténylegesen már kialakult zöldterület, park, játszókért, erdő szinte nem esett áldozatul az övezeti változásoknak.

A tipikus "zöldterületi" változások a következők voltak:

1. A legtöbb esetben szabad területek korábban 71-72-es övezeti besorolást kaptak (kb.80 ha.), éppen azért, hogy magán vagy egyéb célú felhasználásra ne kerülhessenek a tanács tudta vagy akarata nélkül. Ilyen volt pl. az I.ker. Halászbástya alatti - Corvin térig lenyúló - terület, amely a középkortól kezdve beépített lakóterület volt, de a háború elpusztította az itt lévő épületeket. Vagy a Gellérthegyi Számadó u. menti terület, amely szintén mindig lakóterület volt. Ma már a köztudatban, a lakosság körében, de még a szakemberek tudatában is mint zöldterület szerepel.

, 2. Több visszaminősítés is történt olyan esetekben, mikor egy

ipari üzem megszűnt és a környezetében tervezett védőzöldsáv már nem volt indokolt.

3. Gyakran előfordult olyan övezeti átsorolás, amikor meglévő, működő szennyező ipari üzem környezetében meglévő sürün beépült családiházas területre a korábbi ÁRT övezeti besorolása 73-as "véderdő" volt. Természetesen ezt végrehajtani, a nagyszámú lakóházat szanálni nem lehetett, s az itt élők nyomására és kívánságára a tanács kénytelen volt ezen területeket

_______________________________ . _______. . i____________________________________-—.--------J