1990. március 6. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

160

f \ a./ l.§. Abból kiindulva, hogy a törvényesség objektív kategória ezért a fogalommal összefüggésben minden­fajta jelzős szerkezet alkalmazása megszorító jel­leggel bir, igy a bíróságok a működésűk során nem a szocialista törvényesség, hanem a törvényesség kö­vetelményeit juttatják érvényre. b./ 9.§. A törvény ezen szakasza szűkíti az igazságügy- miniszternek az ítélkezési tevékenységet érintő jog­körét, eddig ugyanis az igazságügyminiszter fel­ügyeletet gyakorolt a biróságok általános működése felett, ezzel sértve a birői függetlenség elvét. Az uj törvény szerint az igazságügyminiszternek csak a biróságok igazgatásával kapcsolatban állapit meg ha­táskört . c./ 20.§. A törvény elrendeli a birók, a fegyveres erők és a rendőrség, valamint a büntetésvégrehajtási tes­tület hivatásos állományú tagjainak eskütételi köte­lezettségét, illetve e kötelezettség nem telje­sítésének jogkövetkezményeit. 1 .-V 3./ Az 1989. évi XLV.törvény "a magánszemélyek jövedelema­dó járói 11 szóló törvény. Az elmúlt két év felhalmozódott tapasztalatai és az abból levont következtetések alap­ján indokolt volt, hogy uj törvény határozza meg a ma­gánszemélyek jövedelemadójának részletes szabályait, megszüntetve ezzel az eddigi két szintű rendezést. Az uj törvény főbb törekvései, hogy egyrészt csökkenteni igyekszik a teljesitményvisszatartó hatást, másrészt se­gítse és serkentse a vállalkozásokat, harmadszor elő­segítse a jogkövetést és erősitse a jogbiztonságot. 4./ A 114/1989/XI.19/MT.sz.rendelet módosította a belügymi­; 4^o i r;: "Sí - . . ' 'I

Next

/
Thumbnails
Contents