1989. október 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
187
' I— —I i I . ' Tervezett, közös világkiállításunk is egy ilyen lépés lenne, olyan kezdeményezés egyébként, mely a világkiállítások történetében is egyedülálló, mindeddig efféle nem létezett. És ennek a tervezetnek szilárd alapja van, túl a tervezők és turisztikai szakemberek számításain. f Ez pedig a rokonszenv és a barátság, amelyet az osztrákok éreznek a magyarok iránt, miként a magyar nép is hasonló érzelmeket táplál Ausztriával szemben! ' Ha végigsétálok a Váci utcán, akkor minduntalan magyarok szólítanak meg barátságosan, tegnap ugyanúgy, mint ma. Ls ugyanez történik budapesti hivatali kollégámmal Bécsben. Ezt el kell mélyítenünk a továbbiakban, és ezért nemcsak budapesti hivatali kollégámat hívom meg Bécsbe, hogy tartson egy beszédet Bécs Város Képviselőtestülete és a Szövetségi Tartományi Gyűlés előtt, hanem évente egyszer mindazokat, akik közös ügyeinkben érdekeltek. Budapesten és Bécsben a világkiállítás megrendezéséig és azon túl is. 1 •'* Népeink között olyan barátság fejlődött ki, amilyen gyakran még azonos nyelv- és kulturális közösségen belül sem lehetséges (gondoljunk csak az NSZK-ra és az NDK- , ra). Ezen az alapon valósíthatjuk majd meg a világkiállítást is. Ez a terv nagy lehetőséget jelent a városaink, országaink számára, és ugyanakkor modellként szolgálhatna Európának és a világnak is. A világ azért lehet hálás egy ilyen tervért - miként azt japán, amerikai és szovjet barátainktól, valamint I a szomszédos országok politikusaival, különösen a m ■
