1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

6

A Fővárosi Tanács az elmúlt években saját hatáskörben már több intézkedést hozott a fővárosi lakásellátás stabilizálá- a lakásügyi tanácsrendelet nóaosításával lehetővé tettük az 1 szobásnál nem nagyobb, nem komfortos lakások jövedelmi-vagyoni viszonyoktól független kiutalását, rugalmasabbá az azonos szobaszámú ás komfortfokozatú lakások felajánlás útján való cseréjét, tízszeresére emeltük a lakáslemondásért fizetett lakáshasználatbavételi dij téri- tés összegét, teljesen uj koncepció alapján ujraalkottuk a helyi támogatás szabályait, bevezetve a törlesztési támogatást, és a visszatérítéseknek a családok időben változó jövedelmi-vagyoni helyzetéhez igazítását, továbbá bizonyos esetekben helyi támogatás nyújtását agglomeráción kivüli településeken is;- az elidegenitési tanácsrendelet módosításával könnyítettük a vásárlás feltételeit;

« - szabályoztuk a fővárosi és a kerületi tanácsok vállalkozói

lakásépítéssel kapcsolatos teendőit; a magánerős lakásépi- tési területeken egyre szélesebb körben élünk a vállalkozók pályáztatásával. A tanácsi beruházású lakásépítésben általános a kivitelezők versenyeztetése.

Kisérleti jelleggel a budapesti agglomerációs övezetben, Fóton szélesítettük a lakásépitési telekválasztékot;- a lakásépítési konstrukciók módosításával elértük, hogy a tanácsok által szervezett lakásépítés nem csökkent a pénzügyi források szűkülésével azonos mértékben.- a lakások komfortositását, komfortfokozatának növelését, a tetőterek beépítését kiemelt feladatként kezeltük. Gyorsult a felujitási elmaradások felszámolása, folytatódott a tömbrehabilitáció.

Döntően ezen intézkedéseknek köszönhetően 1986-1988. között önálló /új, vagy megüresedő/ lakásba költözéssel, lakáscserével, a lakások felújításával ás korszerüsitésével kb. 17o ezer budapesti került számára valamilyen szempontból kedvezőbb lakáskörülmények közé. Mindezek az intézkedések azonban L összességében pozitiv hatásuk ellenére, csak a fővárosi lakásellátás feszültségei növekedésének mérséklésére voltak

Az elmúlt 1-2 évben megerősödött az a felismerés, hogy a főváros nagyságrendje, sajátosságai miatt szükség van egy önálló, az egész lakásgazdálkodást átfogó fővárosi koncepció kidolgozására, egyfelől a kedvező irányú változások elindítása, másfelől a központi döntések befolyásolása érdekében. Természetesen a fővárosi koncepció nem szakítható el az országos elképzelésektől, his/en a gazdasági peremfeltételeket az ország mindenkori gazdasági helyzete befolyásolja és szükség van olyan keretjellegű szabályokra is, amelyeket