1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
305
► A bérlők tulajdonosi funkciójával kapcsolatban megjegyzi, hogy a bérlők a valóságban is gyakorolják e funkciót, hiszen a lakáskarbantartás költségeinek zöme őket terheli.Véleménye, hogy az eladható állami bérlakásokat társasházzá kell nyilvánítani, nem szabad ezen tendencia elé mesterséges korlátokat állitani. Amiket pedig nem lehet társasházzá alakítani áruba kell bocsájtani. A megmaradó lakások kezelői jogát pedig az önkormányzatok hatáskörébe kell utalni és ezen keresztül kell megoldani mindazoknak a problémáját akik szociális bérlakásra jogosultak. Müller Károly: XIII.kerületi fővárosi tanácstag véleménye, hogy a jelenlegi helyzetben, hosszú távú programot, az alternatív szervezetek véleménye ismeretének hiányában kidolgozni nem lehet, tehát a velük való egyeztetés nélkül nem javasolja elfogadni az előterjesztést. Csak a piacgazdálkodásra nem lehet szorítkozni a lakásgazdálkodásban, mert a fizetések ezt jelenleg nem követik. Nem látja tisztázottnak a tulajdonosi ill. a quasi tulajdonosi jogokat, ill. azok egymáshoz való viszonyát. Nem látja a lakásmobilitás formai megvalósításának módját. Véleménye, hogy a tervezett lakástámogatás nem számol azzal, hogy a megnövekedett lakbéreket még az átlagos jövedelműek sem tu- ják vállalni. A lakbérkérdés elválaszthatatlan egyéb szociális intézkedésektől. Az ingatlankezelés helyett a kerületi tanácsoknál kislétszá- mu vagyonkezelői szervezetet lenne célszerű létrehozni. Ez- zel párhuzamosan ki lehetne alakítani a lakóközösségek szervezetét, mely szervezetek a befolyt lakbérekből gazdálkodhatnának bizonyos százalék fejében. A rövidtávú intézkedések közül szükséges a jelenlegi tanácsrendelet módosítása. A szociális bérlakásra jogosultság bérhatárát a mindenkori létminimum szerint célszerű meghatározni. Javasolja, hogy az átmeneti elhelyezésként szolgáló lakások ^ H ^ — - 14 -
