1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
281
I _ j. HM I . » ■- 35 •* SnisHIfr' 1 y * 1 Ez a megoldás kedvezne annak, hogy a fővárosi keÍhHhEbI rületbeosztás kialakításánál a fővárosi tanács maximálisan figyelembe vegye a kerületek közötti , kapcsolatból, valamint á főváros vonzáskörzetébe S • tartozó településekkel kialakult funkcionálj s kapcsolatokból adódó körzet-központi (középfokó központi) szempontokat. A nagyobb kerületi egységek nemcsak a városigazgatást tennék racionálisabbá, hanem közigazgatási szervezetükkel alkal- V masak lehetnek az agglomerációs igazgatási feladatok magasszintű ellátására is. SBv ' ad.3/ Az agglomerációval összefüggő képviseleti és igaz- l gatási rendszert leghatékonyabban akkor lehetne kialakítani, ha kiindulópontnak nem a .jelenlegi köz- ** igazgatási határokat és kerületi beosztást tekinte, nénk. hanem valóságos funkcionális elemzésen alapulna a városigazgtási struktúra kialakítása. : Az 1950-ben létrejött mesterséges kerületi beosztás és Nagy-Budapest határa a feszültségek további fenntartásához vezet igazgatási ős politikai értelemben egyaránt. Célszerű lenne komplex városfej- lesztési, szociológiai, tervezési és várostörténeti % elemzésen alapozva áttekinteni a főváros szerkeze* \ tét, valamint az agglomerációs kapcsolatot, és ezek alapján behatárolni a főváros és vidéke településv szerkezetét és igazgatási struktúráját, határait. % Ebben a felfogásban egy vegyes rendszerű önkormányzati struktúra reálisan végig vihető. A viszonylag homogén nagyvárosi struktúra mellett, amelyben a * K JM I B I mp/ HbE í ^^9
