1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

275

l I * } _ ­• • irányítási rendszer létrehozása jelentheti. b/ Mielőtt az egységes igazgatási irányítási rendszer megol­dási módjait taglalnánk, indokolt felhívni a figyelmet arra, hogy Pest megye szerepét a regionális fejlesztési koncepciókkal összhangban újra kell értékelni , függetle­nül az önkormányzati térségben meghatározott általános ; ‘ megyei funkcióktól. Ugyanis az agglomerációs övezetbe tartozó települések igazgatási irányításának kialakítása másként alakul Pest megye irányító szerepének megszűné­se, illetve továbbfejlesztése esetén.(23) Meg kell je- l gyezni, hogy az a felfogás miszerint az agglomerációs övezet csak tervezési-fejlesztési egység, amelyben a kor­mány meghatározó szerepét fenn kell tartani, olyan mes- n terséges, adminisztratív megoldásokat eredményezett a te­\ lepülési igazgatásban, amelyek nincsenek összhangban a települések közötti természetes kapcsolatokkal. A város- környéki igazgatás továbbfejlesztése keretében ugyanis a fővárossal gyakran egybefonódott övezeti települések nem "fővárosi városrész-környékké", hanem "város-környékké" szerveződtek. S A fővárosi részkoncepció alapfelfogása az, hogy Budapest és környéke növekedése nem állítható meg adminisztratív eszközökkel, ezért az ebből adódó feszültségeket az igaz­gatásba az érintettek intenzívebb bevonásával és az egy- t másrautalt térségek lakossága együttélési képességének \ fokozásával lehet ellensúlyozni. Ezért a javaslat az agg­s, lomeráció irányítási központját persoektíválisan a fővá­rosban látia. amelyhez az Övezeti települések az önkor­mányzatok társulási elve alapján az agglomeráció kör­zetközpontjai, illetve a fővárosi városrészközpontok be­vonása révén kapcsolódhatnak. \ • .1

Next

/
Thumbnails
Contents