1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

265

*

zi helyzetű, eltérő arculatúi ellátottságú és egysé- gu kerületek helyezkednek pl. Települési önkormányzat nélkül a kerületek ellstásbeli különbsége való■

szinűleg tovább differenciálódna és a fővárosi fűnk- ciók is csorbát szenvednének. Emellett az összfővá- rosi jelentőségű feladatoknak az ellátására létrehozott hivatali szervezet testül-eti, társadalmi kont- ,

\ ;

roll nélkül alkalmas a pragmatikus, technokrata érdekek érvényre juttatására.

*

*

A javaslat megvalósításának jelentűs akadálya, hogy £

a jelenlegi kerületi beosztás még nagyfokú önállóság esetén sem biztosít kellő garanciát az önkormányzat gazdasági megalapozásához, illetve tovább erősítene egy mesterséges kerületi megosztást.

%

*

k 2/b. A második változat szerint a települési önkormányzati felfogáshoz közelállóan Budapest főváros a kizárólagos gyűjtőhelye az önkormányzati jcnosultságok- nak. Ebben a megközelítésben -a felszabadulás előtti konstrukcióhoz hasonlóan - a kerületekben kizárólag hivatali szervezetek, illetőleg nem telieskörú önkormányzati jogosítványokkal rendelkező képviseletek. választmányok (elöljáróságok) működnének. Ez egyben erős hierarchikus függést is feltételezne a. helyi szinten működő és fővárosi szintű közinazga- £

tási szervezet között. Ennek feltétele, nogy a ion- *** szabályok csakis a fővárosi önkormányzat részére állapítsanak meg feladat- és hatásköröket, továbbá az ehhez szükséges forrásokat. A fővárosi önkormányzat szabadon eldöntheti, hogy a fővárosi vagy a kerületi

\

szervre ruházza-e a feladatokat és a feltételeket, s azt is, hogy milyen tipusú és szintű szervezetet s tart indokoltnak működtetni a feladatok ellátására

tó : m

fWs É

\ ^ - 19 -