1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
232
II* ■ n- 13 » * ■j? t a IV. Negyei önkormányzat A koncepció abból indul ki, hogy a jövőben is a megye feladata lesz az államigazgatási ügyek ellátása, mely egyrészt I egyedi hatósági ügyintézést, másrészt a törvényességi felügyeletben való részvételt jelenti. A tervezet két megoldást vet fel. A.részünkre megküldött észrevételek többsége csupán érintőlegesen foglalt állást e kérdésben, hiszen a fővárost nem lehet a megyei jogállással azonosítani, arra speciális szabályozás készül. A megküldött véleményekből azok tűnnek jobban megindokoltalak, melyek a "B" alternatíva mellett foglalnak állást. Az "A" alternatíva megtartja megyei szinten a képviseleti testületet. Ezen alternatívát elvetők legfőbb érve az, hogy tényleges önkormányzati jog csak települési, közösségi szinten létezhet. Már önmagában is ellentmondást hordoz az a tény, miszerint egy megyében lévő önkormányzatnak és a megyei önkormányzatnak is alanya a megyében állandó jelleggel ottlakó állampolgár. A koncepcióban az önkormányzó megye mellett felsorakozatott érvek némelyike nem tűnik valódi érvelésnek, hiszen azok a "B" alternatíva indokául is szolgálhatnak. így pl. /ti. a megyei önkormányzati testület/ "...képes összefogni a települési érdekeket és azt hatékonyan megjeleníteni a központi kormányzat felé....". Ezen érdekek kifejezésére és továbbítására ugyanúgy alkalmas egy, a megyében működő helyi önkormányzatok által létrehozott korpórativ érdekképviseleti szerv is. A helyi önkormányzatoknak ugyanis elemi érdeke a | v hatalmi központ irányába történő egységes fellépés, a különböző helyi érdekek közös nevezőre hozása és továbbítása. A javaslat szerint a megyei önkormányzat végezné a helyi érdekek ütköztetését és összegzését. Ez a tevékenység minden esetben bizonyos helyi érdekek sérelmével járna, hisz az a helyi érdekek rangsorolását is jelentené. így fennállna annak veszélye, hogy a megye a jelenlegi helyzethez hasonlóan hierarchikusan a helyi önkormányzatok fölé nőne. Mindez az önkormányzatok megyei szövetsége esetén elkerülhető lenne, hiszen a helyi érdekek összegzését és rangsorolását nea egy másik - elvileg azonos jogállású - önkormányzat végezné. Az, miszerint a megye a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását is ellátná - pozitív elképzelés, de a megyei ön- kormányzatnak a gazdasági alapjai erre nem elegendőek, hiszen bevételei legnagyobb részét a normatív állami támogatás jelentené - adót nem vethet ki, vállalkozásba bevihető tulajdona korlátozott -, melynek konkrét összege költségvetési évenként változó, s a jelen gazdasági helyzetben elég bizonytalan. /Ugyanez mondható el az uj feladatok, célok területi ösztönzése, támogatása kapcsán is./ A megyei önkormányzat tagjaira vonatkozóan három féle változat létezik. A leginkább elfogadhatónak ezekből a "C" változat tűnik, de ez is több problémát vethet fel. Ebben az ?Z2 ■■ ^- ! ! ;
