1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
215
i A választmány alapvető feladata az önkormányzat döntéseinek előkészítése, az előzetes egyeztetés és a koJ ordináció. valamint a döntések végrehajtásának szervezése és el'enőrzéso. A választmány nem jogi személy, ; önálló hatásköre nincs. c) A megyei önkormányzat feladatainak erednjányesöPb ellátása érdekében bizottságokat hozhat létre Minden megyei önkormányzat köteles — közoktatási és közművelődési, — egészségügyi és szociális, — terület- és településfejlesztési, valamint — pénzügyi-ellenőrző bizottságot alakítani. * ' A (elsorolt négy bizottság kőtelező voltát a megyei önkormányzat sajátos feladatai indokolják. Emellett további bizottságok alakíthatók a megyei sajátosságoknak megfelelően. A bizottságnak csak megyei képviselő lenét tagja. (Más elképzelések szerint a bizottsági tagok fele lőhetne nem képviselő szakember.) A bizottságok munkáját külső szakértők, az érintett ágazati intézmények vezetői és más szakemberek támo- ' p ' gatják. A bizottságok részletes feladatát és hatáskörét a megyei önkormányzat, az egyes bizottságok működési szabályait pedig maga a bizottság állapitja meg. d) A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei hivatal segíti. A hivatal nem jogi személy, elsődleges feladata a döntések szakmai előkészítése. k Az önkormányzat köteles biztosítani a hivatal működésének feltételeit. A megyei hivatal vezetőjét (főnökét, igazgatóját) határozatlan időre — a képviselőtestület nevezi ki (esetleg a x kormány jelölése alapján). Vannak olyan állásjDontok, hogy a hivatal vezetőjét a kormány nevezze ki. Államigazgatási hatáskörök A megyei önkormányzat hivatala a helyi önkormányzat és azok szervei tekintetében kiegészítő tevékenységit ként: a) jogorvoslati (fellebbezési) fórum minden olyan egyedi halósági ügyben, amelyben elsó fokon a helyi önkormányzat végrehajtó szervezete jár el, és a döntés ellen államigazgatási úton fellebbezésnek van helye: jogszabályban meghatározott ügyekben elsőfokú hatósági feladatokat is ellát, b) közreműködik a helyi önkormányzatok állami törvényességi felügyeletében; c) ellátja a jogszabály állal hatáskörébe utalt egyéb ügyeket (polgári védelem, honvédelmi igazgatás, ve- 1 4 szélyelhárítás stb ). d) segíti a községi hivatal államigazgatási tevékenységét, és részt vesz a községi és városi dolgozók képzésében és továbbképzésben. A megyei hivatal ellátja egyrészt a hatósági ügyekben a másodfokú (ritka esetekben az elsőfokú) feladatokat, másrészt részt vesz a helyi önkormányzatok és szerveik törvényességi felügyeletében. Az a) pontban jelzett megyei tevékenység nem tűnik problematikusnak, hiszen az egyedi hatósági ügyekben való döntés általában nem önkormányzati ügy. Jogsérelem (illetve érdekséielem) esetén — általános szabályként — nyitva álló lehetőség a bírói út (a közigazgatási bíróság igénybevétele), illetőleg fellebbezéssel lehet élni az ilie- , tékes minisztériumhoz/országos hatáskörű szervhez. Bizonyos mértékig más a helyzet a törvényességi felügyelettel kapcsolatosan, mivel ebben — a dolog jellegéből adódóan — óhatatlanul vannak hierarchikus elemek. Megnyugtató megoldási az jelent, ha az ebben részt vevő megyei hivatalnak csak ellenőrzési és jelzési jogosítványai lennének. A döntés a hivatal kezdeményezésem — * a bírói szervezet, illetőleg kivételes esetben (pl feloszlatás) az Országgyűlés hatáskörébe tartozna (Másik k lehetséges megoldás: a hivatal vezetője a jogszabálysértő önkormányzati döntést felfüggesztheti. Intézkedése ellen az önkormányzat a közigazgatási bírósághoz fordulhat) + A megyei önkormányzatok tekintetében ez a hatáskör a belügyminisztert illeti meg. > ; Rendezendő kérdés lehet a megyei (területi) számvevőszék és a hivatal jDénzügyi ellenőrzési párhuzamossá•. gának kiiktatása Elképzelhető olyan megoldás, hogy a számvevőszék területi szervei csak bizonyos lakosságszámú településekig (pl. 20 ezer), vagy csak a megyeszékhely várost ellenőrzik, a többi helyi önkormányzat pénzügyi ellenőrzését a megyei hivatal végzi. > A községek munkájának nem gyámkodó, vagy hierarchikus jellegű segítése (d) pont] elsősorban az új tör- > vényre való átmenet időszakában bír különös jelentőséggel. B. alternatíva * Elsősorban középfokú intézmények fenntartására a települési önkormányzatok társulást alakítanak. A társulás célja olyan középfokú intézmények (területi szinten) összevont fönntartása, amelyek körzeti szükségleteket elégítenek ki. A társulás jogi személy. V A középfokú intézmények fenntartására azért kell külön szervezetet létrehozni, mert a megmaradó területi feladatok közül egyedül ez a típus igényel pénzelosztási-mérlegelósi döntéseket. Fejlesztésük normatív és közvetlenül a parlament döntésével legitimált, központi pályázati rendszerrel történne. A fenntartásra viszont társulási fór\ — 27 — I JA \ [ ■
