1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
204
( — a tervek, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadásáról, — helyi adók. adó jellegű kötelezettségek megállapítása, — az önkormányzat intézményei egyes szolgáltatási dijainak a meghatározása, — rendelkezés az ónkormányzati tulajdonról, — fold. ingailan vétele, eladása, cseréje, — hitelfelvétel, kötvénykibocsátás, — társuláshoz való csatlakozás, — értékpapírok megszerzése, — intézmények létesítése, átszervezése, megszüntetése, — vállalat alapítása. — helyi alapítvány, — jelképek meghatározása, — helyi kitüntetés alapítása, adományozási rendjének meghatározása, — az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak létesítése. • — díszpolgári cím adományozása, — alkotmánybíróságnál, közigazgatási bíróságnál eljárás kezdeményezése, — településrészek, közterületek, utcák elnevezése, — az érdekeit sértő intézkedés ellen beadványl nyújthat be az intézkedést hozó (teivezó) szervhez, felügyeleti szervéhez, végső soron a Minisztertanácshoz. Alternatívaként felmerül, hogy vagyoni ügyleteknél a képviselőtestület felhatalmazást adhat előszerződés megkötésére, vagy értékhatár megállapításával szerződés megkötésére to. A helyi képviselőtestület véleményét kell kérni különösen: — a területét érintő nyomvonalas beruházásokról, — a környezet átalakításával járó beruházásokról,-- megyei önkormányzati intézmények átszervezéséről, megszünleléséról, — a megyei ónkormányzathoz tartozó intézmények ellátási, szolgáltatási körzeteiről. (A táisadalmi vrtáfcan a lista bővítését várjuk.) /n 2 A helyi önkormányzatok szervezete és működése A javaslat alapgondolata szerint a képviselőtestület belső ügye a szervezetének, működésének meghatározása. A törvény tehát e területeken ne tartalmazzon részszabályokat. Erre annál is kevésbé van szükség, mert a tanácsoknak nagy gyakorlati tapaszialata van ilyen típusú szabályozásban. Az új tartalom, a várhatóan új politikai, társadalmi helyzet új megoldásokat kíván. Emellett vannak olyan önkormányzati értékek és elvek, amelyek egységes érvényesülését a törvénynek kell megteremteni A javaslat egyfelől ilyen szabályokra utal, másfelől olyan megoldásokat tartalmaz, amelyek ajánlhatók az önkormányzatoknak. a) A képviselőtestület A képviselőtesiület szervezetét és működési rendjét a helyi rendeletbe foglalt szabályzat határozza meg Üléseit szükség szerint tartja, évente legalább négy ülést (ülésnapokat) tart. Üléseit a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester köteles összehívni a képviselőtestület ülésé: 15 napon belül bizottságai kezdeményezésére, a tanácstagok egynegyedének napirendet is tartalmazó köreimére, a lakosság kezdeményezésére a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény rendelkezése szerir.i. Az országgyűlési képviselő, a Minisztertanács, a miniszter, a megyei önkormányzel és a hivatal képviselője tanácskozási joggal vehet részt a képviselőtestület ülésén. Az ülés nyilvános, kivételesen indokolt esetben zárt ülést tarthat. A képviselőtestület ülésén megjelenteknek a testület tanácskozási jogot adhat. Községi polgár mester városi ülésen, a városi polgármester községi képviselőtestületi ülésen tanácskozási joggal vehet részt közös ércenú témák tárgyalásánál. Meghatározott téma megtárgyalását törvény előírhatja, a Minisztertanács elrendelheti, a megyei önkormányzat javasolhatja. A képviselőtestület határozatkójoes, ha tagjainak lóbbsége jelen van. A képviselőtestület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát. A polgármester megvonhatja a szót attól, aki túllépi az idólart?mot. vagy eltér a tárgytól. A polgármester döntéséről a képviselőtestület vita nélkül határ ózhat. A kéjjviselótestület nyílt szavazással határoz. A polgármester, a helyi képviselő javaslatára a képviselőtestület titkos szavazást határozhat el. A képviselőtostület a határozatait a jelen lévő helyi képviselők többségi szavazatával hozza Szavazategyenlőség esetére a döntés meghozatalának szabályozása többféle lehet: ■ ‘ ~,6“ ''1B „ / ^, - . ^ __ ■ ...-------------- —— —--é — —■ — — - ~
