1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
198
\ II. AZ ÖNKORMÁNY ZATOK GAZDASÁGI ALAPJAI 1. Az önkormányzati tulajdon Az önkormányzati tulajdon alanya — főszabályként — a település lakossága. A tulajdonosi részjogos tvanyo- kai a település önkoimányzali képviselőtestülete gyakorolja, a lakosság számáia e törvényben biztosított közvetlen rendelkezési jogok fenntartása mellett. A települési önkormányzatok közös társulásos vagy bármilyen szövetségbe tömörülése a település lakosságának tulajdonjogát nem érinti. Társulás (célszövetség) létrehozásakor a társuló önkormányzatok vagyona külön vagyonra és közös vagyonra osztható. A külön vagyon kizárólagos alanya a település lakossága és ónkormányzati szerve, míg a közős vagyon esetén a tulajdonjog a társult önkormányzatok lakosságának egészét, illetőleg a közös önkormányzati szerveket illeti meg A több település szükségletét kielégítő vagyontárgyak (pl. középiskola, kórház, szociális otthon) esetén elképzelhető. hogy a tulajdon alanya a megyei önkormányzat A döntően valamely nagyobb város szükségleteit kielégítő intézmények azonban ebben az esetben is a települési önkormányzat tulajdonában maradiak. Az állam tulajdonából a települési önkormányzatok közösségi tulajdonába kerül: — valamennyi, az önkormányzat közigazgatási területébe tartozó föld — a különleges rendelletésú állami földek kivételével — annak rendeltetésére tekintet nélkül; — a települési célokat szolgáló vízfolyások és lavak; — a lakossági szükségleteket kielégítő közmüvek építményei, vonalas létesítményei, berendezései a település belterületi határain belül A megyei, regionális és országos hálózatok, több települést, megyét, régiót kiszolgáló főhálózatok, azok építményei és berendezései állami tulajdonban maradnak. (Lehetséges olyan megoldás is. hogy a több települési vagy a megye egészét kiszolgáló létesítmények, hálózatok megyei önkormányzati tulajdonba kerüljenek.); , — a tanácsi költségvetés keretében létrehozott, vagy más módon a tanács kezelésébe, illetve tulajdonosi irányítása alá került oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények; — az állam tulajdonában, tanácsi kezelésében lévő középületek, továbbá a tanács irányítása, felügyelete r.’att álló szervezet kezelésében álló lakóépületek; *-u — az önkormányzat valamennyi pénzkészlete, takarékbetétje, értékpapírja, vagyoni követelése és más vagyoni joga; — az önkormányzat használatában, kezelésében lévő — állami tulajdonú — minden ingó; — az önkormányzat saját eszközeiből létrehozott termelő, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok (az állami vállalatok tulajdonával és az átalakulási törvénnyel összhangban rendezendő); — a gazdasági társaságba bevitt vagyon és annak adózás utáni eredménye. ( Az önkormányzatot — az e törvényben meghatározott eltérésekkel — megilletik mindazok a jogok és temetik azok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost a polgári jog szabályai szerint megilletik, illetőleg terhelik. Az önkormányzat tulajdonjogának gyakorlását csak törvény és a bíróság korlátozhatja. A tulajdon korlátozására vonatkozó minden más rendelkezés — a szerződés kikötésének kivételével — semmis. Az önkormányzati törzsvagyon működésének célszerűségi ellenőrzése és a tulajdon egészének töivényességi felügyelete nem minősül a tulajdonjog korlátozásának Az önkormányzati tulajdon körében a törzsvagyon! és az egyéb vagyont elkülönítetten kell nyilvántartani. * A vagyonleltárt — jogszabályban meghatározott időszakonként, a vagyonkezelés előírásai szerint — az önkormányzati testület állapítja meg. és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza A törzsvagyonba kell felvenni: — az utakat, tereket, parkokat, amelyek forgalomképtelenek; — a lakossági célokat szolgáló közmüvek építményeit, vonalas létesítményeit, berendezéseit; — az oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sportintézmények épületeit (esetleg telkeit); — az önkormányzat által rendeletben meghatározott egyéb vagyontárgyakat. A törzsvagyon — helyi rendeletben meghatározott értékhatárt meghaladó — elidegenítéséhez, megterhelésé- hez, megsemmisítéséhez vagy más módokon történő csökkentéséhez, gazdasági társaságba történő oeviteienez helyi népszavazást kell tartani. A népszavazás hiányában tett tulajdonosi rendelkezés, jogügylet semmis Más elképzelések szerint a törzsvagyon előzőekben említett elidegenítéséhez stb. a helyi önkormányzaté* esetében a megyei hivatal, a megyei önkormányzatok tekintetében pedig a Pénzügyminisztérium előzetes hoz., i- járulása szükséges. Az önkormányzat a törzsvagyon körébe nem tartozó tulajdonával — a törvényben megrv.á- rozott korlátokkal — szabadon vállalkozhat. A vállalkozás a tanács ellátási és ellátásszervezési felelőssége kerébe tartozó kötelező feladatok végrehajtását nem veszélyeztelheti Az önkormányzat szabad elhatározásából lag.a lehet olyan gazdasági társaságnak, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának me lékét • ’ — 10 — I , ■■ —■ . _________________________
