1989. szeptember 15. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
194
I 1 A HELYI ÖNKORMÁNYZAT FOGALMA, ALAPVETŐ HATÁSKÖREI, ALANYAI 1 A község, a város és a megye önkormányzata — * törvények kerelei között — a közhatalom helyi cnszer- vezőaését valósítja meg A helyi önkormányzat a választók érdekeiből és a törvényekből kiindulva önállóan szabályozza. valamint szabadon igazgatja az átfogó hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyeket A helyi önkormányzati dcntes végleges, azt más állami szervek csak jogszabálysértés esetén bírálhatják felül. Az önkormányzati haiáskorck és jogszerű gyakorlásuk bírói védelemben részesülnek. A községi, városi, megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak azok a közügyek, amelyek az adott terület lakosságának széles körét érintik, és az ónkormányzat működési területén belül — más önkormányzat érdekeit nem sértve — az önkormányzat felelősségére elmtézhetök. Az önkormányzati ügyek vagy kizárólagosan a helyi kezesség éroexeii érintik, vagy az ósszállami feladatok helyi érdekű megvalósításához is kapcsolódnak Megjegyzendő , az ritkábban fordul elő, amikor helyi érdekkört úgy lehet helyileg szabályozni vagy helyben egyedileg igazgatni. hogy az ne érintene valamilyen központilag már szabályozott területei. A gyakoribb, hogy az önkormányzati ügyek a törvények önálló helyi végrehajtása során keletkeznek, amikor a helyi önkormányzati döntés önállósága abban áll. hogy további részcélokat tűz ki, vagy alakítja a végrehajtási módozatokat és feltételeket (hova, mennyit, kivel, miből, milyen szervezettel stb) A helyi önkormányzat a helyben lakó választópolgárok közösségi joga. A választópolgárok — főszabály*# \ — e jogukat egyrészt a helyi képviselőtestületbe válaszolt képviselőik útján, másrészt a helyi népszavazáson js népi kezdeményezésen vaiú közvetlen részvételükkel gyakorolják. A kiemelkedő jelentőségű helyi ügyekben tartott helyi népszavazáson és a helyi népi kezdeményezem .m a helyben lakó állampolgárokon túl az ingatlantulajdonnal rendelkező állampolgárok is jogosultak lennének észt venni. A folyamatosan működő helyi képviselőtestületbe viszont kizárólag csak a helyben lakó választép .• gárok lennének jogosultak képviselőt választani, az üdülőtulajdonosok folyamatos érdekképviseletét és érdek .delmét nem a választóiogosultség megkettőzésével, hanem a helyi üdülóegyesületi szerveződéssel, vagy a kér.- iseiőtes- tület speciális bizottságában való részvétellel lehetne megoldani. 2.a) A helyi képviselőtestület, annak bizottságai és tisztségviselői, valamint végrehajtó szervei biztosítják az önkormányzáshoz való jog folyamatos megvalósulását. A sokfélo önkormányzati feladatkört folyamatosan csak szervezett keretek közt lehet megoldani. (A helyi népszavazás intézménye ehhez képest csak kivételes cselekben és ritkábban használható fel helyi önkormányzásra.) A. alternatíva A törvényben megállapított kivételektől eltekintve a helyi önkormányzati ügyek eldöntése a helyi képviselőtestület hatáskörébe tartozik. A kivétol az, ha törvény önkormányzati ügyek intézésével a helyi önkormányzat bizottságait is feljogosítja. A helyi képviselőtestület hatáskörének gyakorlását választolt tisztségviselőim és bizottságaira átruházhatja B. alternatíva Helyi önkormányzati ügyekben kizárólag a helyi képviselőtestület dönt. Hatáskörének gyakorlásét a helyi képviselőtestület nem ruházhatja át. Az első alternatíva előnye, hogy az önkormányzati szabadság körében lehetővé teszik, hogy a helyi ön*cr- mányzati testület — méretétől és az adott ügytípus sajátosságaitól függően — választón szervére: a bizottságaira ruházza át egyes hatásköreinek gyakoilását. Az átruházott hatáskör gyakorlására nézve a testület bármikor utasítást adhat és a hatáskor gyakorlását bármikoi magéhoz vonhatja. Az első alternatíva hátránya, hogy megkönnyíti azt. hogy a képviselőtestület „önként” megszabaduljon több hatáskörétől. Ezt a hátrányt viszont csókkentneti a valóban felelős önkormányzati testületek létrejötte, és az, ha törvény megtiltja bizonyos a'apvetö hatáskörök átruházását A második alternatíva előnye, hogy nem veszélyezteti a testületi hatásköröknek a legszélesebb korú he.yi testületnél való megmaradását, a hatásköröket országosan azonos módon osztják szét. Hátrány viszont e mecci- f % • dás szervezeti rugalmatlansága. b) A helyi képviselőtestület működési területén önkormányzati hatáskörként szabadon felvállalhat mmcen olyan helyi erdekközügyet, amelyet jogszabály nem utalt más szerv feladat- és hatáskörébe. Ezek az ún fakultatív. ónként felvállalt nelyi feladatok, amelyek főként (a helyileg sajátosan megjelenő) szervező-szolgáltató te;aoa:ck. Törvény — vagy felnatalmazása alapján minisztertanácsi rendelet — a helyi képviselőtestületnek kötelezően ellátandó feladat- és hatáskört is megállapíthat. (Ezek a pozitív taxációval előirt kötelező feladatok) A kőtelező feladatot előíró központi szerv gondoskodik az új helyi feladat ellátásához szükséges feltételektől. A helyi önkornanv- zatnak a hatáskörébe tartozó kötelező helyi közszolgáltatási leiadatkörökben ellátási felelőssége van. (Mas neyr érdekű szolgáltatások esetében a helyi képviselőtestület a saját önálló elhatározása szerinti mértékig közremű*.'J- het az ellátás-szolgáltatás helyi megszervezésében) Ha a helyi önkormányzati testület nem gondoskod.k vj<a- mely kölelező feladatkör ellátásáról, akkor a felsőbb szintű önkcymányzat végrehajtó szervezete, kozpon 1 ag a belügyminiszter — a mulasztó önkormányzat költségére és felelősségére — a feladatot mással elvégezte: A r.e- lyetiesités kivételes intézkedés, ez sokba kerül a helyi önkormányzatnak és a mulasztó tisztviselőknek, r/an várható. hogy helyileg igyekeznek megelőzni ennek a felügyeieü eszköznek a bevetését. Ha ismétlődő nenrtevés tarA ■ > ____________________________________________
