1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

97

A hátrányos helyzetű fiatalkorúak nevelési segélyeinek kifizetésére 135 millió Ft-ot forditottunk, amely a tervezett előirányzatot 46 millió Ft-tal haladta meg. 1988-ban az egy főre jutó rendszeres nevelési segély összege 620 Ft, a rendkívüli nevelési segélyé pedig 1.003 Ft volt. A rendszeres nevelési segélyben részesült gyermekek száma 11.475 fő volt, a rendkívüli nevelési segélyezési esetek száma 32 ezer volt. Általánosságban megállapítható, hogy a nevelési segélyek iránti igény 1980-ban nagymértékben megnövekedett. A többletkifizetések fedezetét a Főváros, illetve a kerületi Tanácsok saját erőforrásból biztosították.

A főváros alsó- és középfokú oktatási, nevelési feladatainak ellátására tervezett előirányzatot 6 %-kal meghaladó 9.472 millió Ft-ot fordítottunk. A közoktatásra biztosított összeg a főváros működési, fenntartási kiadásainak 28 %- át teszi ki. Ezen belül az alsófokú oktatási, nevelési intézmények feladataira e kiadások több mint 50 %-át fordítottuk, amely az előző évi hasonló kiadások teljesítését 16 %-kal haladja meg. Az oktatás feladataira tervezett előirányzatot évközben a központilag finanszírozott /a műszaki végzettségűek 10 %- os, valamint a szakirányú egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők/ bérrendezéssel, az élelmezési nyersanyag és rezsikulcs változással összefüggő pót- előirányzat, valamint a pénzmaradványból egyéb feladatokra átcsoportosított előirányzatok növelték.

í Az óvodai ellátás helyzetét javította a gyermeklétszám további csökkenése. A lakótelepi fejlesztéssel érintett kerületek kivételével csökkentek a csoportlétszámok, így az Oktatási Törvény alapján lehetőség nyílt a 2

gyermekenkénti 2 m alapterület biztosítására. Ennek megfelelően módosult, csökkent a főváros óvodai férőhelyeinek száma.

Az általános iskolákban az alsótagozatos létszámcsökkenésben (közel 6.500 fó) nemcsak a korosztály tényleges csökkenése, hanem a tankötelezettségi korhatár szélesítése is szerepet játszott. A felsótagozatosok száma kismértékben, de még mindig (1.500 fővel) növekedett. Az elhelyezés és az átlagos csoportlét- szám általában kedvezőbben alakult. A belső kerületekben nem csők kent a teri helés a szülők munkahelyhez közel eső iskolaválasztása miatt. A nagy lakótelepeknél még mindig jellemző a zsúfoltság és a "buszoztatásos" megoldás.

i

i