1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

60

I ■ ' ’ ...

> ... 1

tekintetében ez egészen uj lehetőség, indokolt, hogy a jövőben az elidegenités formáiról ás feltételeiről a kezelő teljeskörü tájékoztatást adjon, kiemelve azt, hogy a jelzett uj elidegenitási forma csak akkor alkalmazható, ha a bérlők 66 %-a ezt a formát igényli. Ha a bérlők 66 %-a a lakásszövetkezeti formát választja, ezt a kijelölésre jogosult szervet köti.

A lakáshasználati jog - értékét tekintve - azonban alacsonyabb mint a tulajdonjog. Ezért indokolt, hogy a vételár tekintetében a szavazásnál kisebbségben maradt bérlők lakásai ingyenesen legyenek a lakásszövetkezet részére átadhatók.

Ezt megerősíti az a tény is, hogy a lakásszövetkezet ás a kisebbségben lévő bérlők közötti jogviszonyra a tanácsi bérlakásokra voziatkozó jogszabályok az irányadók.

A 8. §-hoz hasonlóan e rendelkezés is eljárási szabályokat ir elő, azzal a célzattal, hogy a végrehajtásban tapasztalt lassú átfutási időt, - az eljárási mozzanatok nem csökkenthető számát figyelembeváve - a reális mértékre mérsékelje.

i A leggondosabb előkészítés mellett is előfordulhat azonban,

I v

hogy egy-egy esetben a kijelölés és az adás-vételi szerződés megkötése között az előírtnál hosszabb idő telik el, /pl.: telekleválasztás, bírósági eljárás/ a szabályozás ezekre az esetekre biztosítja, hogy a vételi igényt bejelentő bérlőt i hátrány ne érje.

A 16/1969./IX.3o./ÉVM-MÉM-PM. számú együttes rendelet lo.§•

/2/ bekezdése ugyan előírja a vételi ajánlat kötelező tartalmát, a ezek között a házingatlan lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, de a végrehajtás tapasztalai arra utalnak, hogy ezek közlése a lebonyolító részéről elmarad.

I Ezért teszi kötelezővé a rendelet önálló tájékoztató készítését

a kezelő részéről, ás annak csatolását a vételi ajánlathoz.

I t0 I __

1 ML *---------------- ——— --------