1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
39
- 3 A nem teljeskörüen bemutatott indokok igazolják, hogy uj, a folyamatokat jelentősen lerövidítő jogi rendezésre van szükség. Az uj jogszabályi rendelkezés megjelenéséig is időszerűnek látjuk, hogy a Tanács a fővárosban változtassa meg az elidegenítéssel kapcsolatos eddigi koncepoióját, célul tűzve; csak azok az épületek maradjanak állami tulajdonban, amelyeket a központi jogszabályok kivonnak az értékesítésből. Ezen túlmenően a tilalom csak a Vár területén lévő házingatlanokra, továbbá a kerületi tanácsok által lakásgazdálkodási ás épületfenntartás! célokból állami tulajdonban megtartani Ítélt házingatlanokra és azokra az épületekre terjedjen ki, amelyek elidegenítése műszaki állapotuk miatt méltánytalan terhet rőna a vevőre. A jövőre utald célok megjelölése mellett a jelenlegi szabályozáshoz kapcsolódva tájékoztatjuk T. Tanácsot, hogy az 1988. decemberében megjelent központi jogszabályi rendelkezések /90/1988./XII.22./MT. számú rendelet ás a végrehajtására kiadott 14/1988./XII.27./EVM-MÉM-FU. számú együttes rendelet/ 1989. január 1-i hatállyal újból módosították a V házingatlanok elidegenítésére vonatkozó rendelkezéseket. A főbb uj rendelkezések: ' - A kizárólag állami tulajdonban álló lakóépületek és a vegyes rendeltetésű épületek lakásai, épületszerkezetei, központi berendezései, közös használatra szolgáló helyiségei, területei, földrészletei a lakásszövetkezetek részére is elidegenithetők, ha a lakások bérlőinek túlnyomó többsége, legalább 66 %-a előzetesen úgy nyilatkozik, hogy a lakás tulajdonjogát nem kívánja megszerezni és tudomásul 1 B
