1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

265

A szállodaelhelyezéssel kapcsolatban - de általánosságban - kifejti, hogy a beruházó mindig erősebb mint a tervező, vagy az építési hatóság. Tény az is, hogy egy szálloda adott környezetbe sok minőséget tud belevinni. Az utóbbi időszak külJRI • földi szállodaépítési gyakorlata is ezt igazolja, mert a

szállodák építési módjuk szerint nem rekesztik kivül a nem ott lakókat, üzleteket, kávézókat építenek, és nem csak a szálloda lakói számára.

Véleménye, hogy a külföldi tőkéből épült szállodákból a fővárosnak kára nem lesz, mert azok csak a város értékét emelik. Nem ért egyet azzal, hogy a Clark Ádám térre szállodát építsenek. Az Ignotus utcában csak funkcióváltoztatással valósítható meg szálloda.

Véleménye, hogy a szállodaépítésre javasolt területeket címjegyzék szerint el kellen fogadni, és a szállodákat a hely- szini adottságokból kifejtve kell megtervezni.

Az igazi hasznot abban látja, ha magyar építőipari kapacitással itthon, valutát lehetne kitermelni.

Ádám József: XIV. kerületi fővárosi ta- v nácstag véleménye, hogy a rendezési terv elfogadása utáni

időszakban mindig érvényt kell szerezni a sport létesítmények és sportolási területek védelmének.

Antal Gábor: IX.kerületi fővárosi tanács- , tag a vízvédelemmel, talajvizvédelemmel kapcsolatos koncepciót erőtlennek tartja. Bizonyos területeken, elsősorban a forrásvidékeken azonnali szikkasztási tilalomra lenne szükség, illetve vannak olyan újonnan beépítésre kerülő területek ahol már az építés kezdetekor el kellene rendelni a tilalmat. A szikkasztást az ezredfordulóig gyakorlatilag fel lehetne számolni. Ugyanis az erősen szennyezett és nagy hidrológiai nyomást kifejtő talajvíz a mélyebb rétegekbe besziY Y

... !- 15 -