1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

231

\ mitások szerint tehát évente mintegy 2500-3000 állami tu­lajdonú lakás szanálása volt szükséges. A szanálási lehetőségek szűkülése miatt feszültségek fel­oldására - a gazdasági lehetőségek figyelembevételével - a Szanálási Bizottság szorgalmazta a társberuházói konst­rukció meghonositását /ennek lényege, hogy a lakáspótlásra kötelezettek körében a Fővárosi Tanács megszervezi a társ- beruházói közösségeket és terven felül "egyéb állami" konstrukcióban megépitteti a lakásokat/ továbbá javasolta, hogy a kerületi tanácsok vizsgálják meg a régebben kiadott térpótlási határozatok teljesítését és az elmaradásokat hajtsák be. Áttekintve a Bizottság tevékenységét, megállapítható, hogy 4 működésére a jövőben is szükség van, azonban megváltozott a szabályozás számos eleme, több változás van a lakásgaz­dálkodás területén és más, nehezülő gazdasági környezetben kell szembenézni a feladatokkal. A Fővárosi Tanács appará­tusának szervezetében bekövetkezett változások is indokol­ják a Szanálási Bizottság korszerüsitésének szükségessé­gét. Ezek a körülmények indokolják, hogy a jövőben a Szanálási Bizottság a Végrehajtó Bizottság szakbizottságaként lássa el feladatát. E minőségében a döntéselőkészités szakaszában foglaljon állást, illetve döntsön a szanálás, a városgazdálkodás és a lakásvagyon védelmére vonatkozó, feladatkörébe tartozó ügyekben, egyeztesse az éves szanálási szükségleteket, vé­leményezze a rendezési terveket, beruházás, rehabilitáci­ós, felújítási programokat, rendszeresen számoltassa be a terület előkészítés, szanálás és lakáspótlási feladatok alakulásáról a területi és szakigazgatási szerveket. ■ «4 ■ y- 3 -

Next

/
Thumbnails
Contents