1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

13

■r ... n A lakóterületek fejlesztésének legfőbb koncepciónális elha­tározása az, hogy a lakóterületek arányosan, egyidejűleg fejlődjenek - az u.n. tartalék területek igénybevételére csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor. A megvalósi- tás céljából Budapest fejlesztésének mélypontját a központi fekvésű városrészekben felhalmozott elmaradások mielőbbi felszámolása érdekében a múlt század végén és századunk ele­jén beépült térségek felé kell elmozdítani. Ennek során a túlzottan magas lakássürüségü zsúfolt térségek fellazítása, a lakássürüség csökkentése szükséges. Ugyanakkor gondoskod­ni kell a meglévő lakóterületek tartalékainak kihasználásá­ról is. Az adottságok elemző mérlegelésével - ahol ez hát­rányos következmények nélkül megoldható - lehetőséget kell biztosítani egyes térségekben a lakássürüség növelésére is. Ezáltal a tervidőszak második felében lehetőség nyilik a me­zőgazdasági területek belterületi - lakásépitési - célú 4 igénybevételének csökkentésére. A területszerkezet kialakitását differenciált központrend­szer jellemzi. A fő központ, a városrészközpontok, valamint az intézményhálózat egymással összhangban álló rendszert al­kot. A terv szerint a városrészközpontok száma 6-ról 11- re emelkedik. Az iparterületek kijelölésénél a cél a kinálati oldal erősí­tése, bővitése volt, ugyanakkor nem számol a terv a korábban kijelölt iparterületek mennyiségi növelésével. Egyrészt a korábban kijelölt ipari területek tényleges igényektől függő korszerű műszaki infrastrukturális ellátása és az intenziv területfelhasználása, másrészt a lakóterületbe ékelődő, környezetét erősen szennyező ipari telephelyek felszámolása a kitűzött cél. A terv az áttelepítendő ipari és raktári lé­tesítmények elhelyezési problémáinak megoldására a közigaz­gatási határon belül tesz javaslatot. A zöldfelületek tervezésénél az általános rendezési terv a m m

Next

/
Thumbnails
Contents