1989. június 20. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

13

■r ... n

A lakóterületek fejlesztésének legfőbb koncepciónális elhatározása az, hogy a lakóterületek arányosan, egyidejűleg fejlődjenek - az u.n. tartalék területek igénybevételére csak kivételesen indokolt esetben kerüljön sor. A megvalósi- tás céljából Budapest fejlesztésének mélypontját a központi fekvésű városrészekben felhalmozott elmaradások mielőbbi felszámolása érdekében a múlt század végén és századunk elején beépült térségek felé kell elmozdítani. Ennek során a túlzottan magas lakássürüségü zsúfolt térségek fellazítása, a lakássürüség csökkentése szükséges. Ugyanakkor gondoskodni kell a meglévő lakóterületek tartalékainak kihasználásáról is. Az adottságok elemző mérlegelésével - ahol ez hátrányos következmények nélkül megoldható - lehetőséget kell biztosítani egyes térségekben a lakássürüség növelésére is.

Ezáltal a tervidőszak második felében lehetőség nyilik a mezőgazdasági területek belterületi - lakásépitési - célú 4 igénybevételének csökkentésére.

A területszerkezet kialakitását differenciált központrendszer jellemzi. A fő központ, a városrészközpontok, valamint az intézményhálózat egymással összhangban álló rendszert alkot. A terv szerint a városrészközpontok száma 6-ról 11- re emelkedik.

Az iparterületek kijelölésénél a cél a kinálati oldal erősítése, bővitése volt, ugyanakkor nem számol a terv a korábban kijelölt iparterületek mennyiségi növelésével. Egyrészt a korábban kijelölt ipari területek tényleges igényektől függő korszerű műszaki infrastrukturális ellátása és az intenziv területfelhasználása, másrészt a lakóterületbe ékelődő, környezetét erősen szennyező ipari telephelyek felszámolása a kitűzött cél. A terv az áttelepítendő ipari és raktári létesítmények elhelyezési problémáinak megoldására a közigazgatási határon belül tesz javaslatot.

A zöldfelületek tervezésénél az általános rendezési terv a

m m