1989. március 31. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
38
A lo,4 X-os volumennövekedés előidézője az a lakossági magatartás volt, amely az 1988. évi árváltozástól tartva igyekezett a javítási, korszerűsítési munkákat 1987. évben elvégeztetni. Ez elsősorban a lakáskarbantartás, az autójavítás és a textiltisztítás területén jelentkezett. /December hónapban rekord forgalom volt a textiltisztító fiókokban/. 1988-ban 1079 fővel (3,2 X) növekedett a kisiparosok összes létszáma a fővárosban. A korábbi években a szállító kisiparosok létszámában jelentkező erőteljes növekedési tendencia 1988-ban lelassult. Az 1987. évi 1225 fős emelkedéssel szemben 1988-ban létszámuk már csak 490 fővel emelkedett. Ezzel szemben 1988-ban már az ipari tevékenységet folytató kisiparosok száma is növekedett. Létszámcsökkenés egyedül az építőipar területén következett be. /3. sz. táblázat/ Az ipar megszűnések legjellemzőbb okai a közterhek további emelkedése, illetve a tevékenységek jövedelmezőségének csökkenése, egyes esetekben a nem körültekintő vállalkozás. A szolgáltatóhálózat nyitvatartása, a vállalási határidők alakulása. A korábbi évekhez képest meghosszabbodott a szolgáltatóhelyek nyitva> tartási ideje, növekedett a szombaton nyitvatartó, illetve a csütörtö* kön nyújtott nyitvatartással üzemelő felvevőhelyek száma. A kialakult helyzettel azonban a megrendelők, nem elégedettek. A lakosság további bővítést igényelne, főleg az általános munkaidőn túli /17 óra után/ elérhetőséget hiányolja. A helyszíni javítások 2-4 órás várakozási idejére vonatkozó 1987. szep- > tember 1-én hatályba lépett jogszabály betartása az ellenőrzések szerint a 4 órás időintervallumra az azt igénylők esetében megvalósul. Ez a kép azonban igy nem reális, mert tapasztalataink alapján a megrendelőknek csak mintegy 7-8 X-a kéri az időintervallumos munkavállalást. Ennek oka valójában, hogy a lakosság jelentős része két műszakban dolgozik, vagy nyugdíjas, stb. illetve a megrendelők változatlanul döntő hányadban meg tudják oldani azt, hogy munkahelyükről eltávozzanak. így összességé- ben azt kell mondanunk, hogy ugyan látszólag nincs probléma a rendelet Í végrehajtásával, de valójában elterjedése és ezáltal a munkaidő alap védelmére gyakorolt hatása eddig minimálisnak mondható. I ü ^ m I
