1989. február 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
9
,r I n alapbérük összegét kapják meg. Szükséges ugyanakkor, hogy - a Pedagógus Szakszervezet Budapesti Bizottságával együttműködve - a továbbiakban az alapbérek növelésével párhuzamosan a túlórák előirányzatait is emeljék, hogy a már megoldott feszültségeket ne termeljék újra. Amennyiben a központi bérpolitikai intézkedések ezeket a problémákat rendezik, az általunk megelőlegezett 150 millió Ft bért és 65 millió Ft TB járulékot visszapótoljuk azokra a feladatokra, ahonnan ezt most elvettük. A főváros 1989. évi fejlesztési feladatainak megvalósítására 14.038,5 millió forint tervezhető. Az előirányzat a középtávú tervben jóváhagyott alsó határnál ugyan nominálisan 3 %-kal magasabb,de 486,4 millió forinttal elmarad az 1988. évi várható felhasználástól. Ezen belül azonban a szabályozott források a középtávú terv 1989. évi ütemének alig kétharmadát érik el. A fejlesztési forrásokat alapvetően a középtávú tervben meghatározott és az éves terv koncepciójában aktualizált prioritásoknak megfelelően tervezzük felhasználni. A kiadások 68,6 \-a a lakásellátást és a komplex lakásépítés kapcsolódó beruházásainak fedezetét szolgálja. Egyéb ágazati célok megvalósítására a fejlesztési lehetőségek 30,1 Vát fordítjuk, 1,3 %-ból gazdálkodási tartalékot képeztünk. A fejlesztési források fő ágazatok közötti felhasználási arányait vizsgálva megállapítható, hogy a pénzügyi lehetőség 45,4 %-át lakásellátásra, 11,7 %-át oktatási, kulturális és sport célokra, I v 9,8 %-át vízgazdálkodási, 8,1 %-át egészségügyi és szociális, 7,7 \-át közlekedési és posta beruházásokra tervezzük fordítani. A tervezett kiadások további 17,3 %-a egyéb ágazati fejlesztések - ipar, kereskedelem, városgazdálkodás, közigazgatás -, valamint a gazdálkodási tartalék fedezetét biztosítja. ► A szűkös pénzeszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás érdekében az elmúlt években jelentősen csökkentett költségvetési gazdálkodási kötöttségek tovább mérséklődnek. Az egységes pénzalapgazdálkodás kiteljesedését és a későbbi időszak bérreformjának előkészítését szolgálja a bérgazdálkodás kötöttségeinek feloldására tett intézkedés, amely összhangban van a népgazdaság más területein érvényesülő szabályozással. Megszűnik a béralapelőirányzat kötelező jellege és ezzel a dologi előirányzat terhére is növelhető a béralap. Ennek alapfeltém • g m t. Q !
