1988. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

118

\

A kerületek által feltárt adatok alapján 15 üzemi táborról tudunk, ahol 2044 tanuló töltött el hosszabb-rövidebb időt.

A táborok bázisa általában a vállalat művelődési intézménye, vagy sporttelep©,de szerveztek gyermeküdültetést vidéki - főleg Balaton melletti - üdülőikben is.

A téritési dij minimális, heti 150-200 forint. A szülők általában szociális helyzetüknek megfelelően differenciáltan fizettek az étkezésért. A táborok programjai nem olyan változatosak, mint a tanácsi táborokban.

A dolgozók - elsősorban kisebb /alsó tagozatos/ gyermekeik számára - kedvezőbbnek tartják ezt a lehetőséget, mert a kisebb létszám^ és a kötetlenebb tábori élet miatt úgy Ítélik meg, hogy itt jobb ellátásban részesülnek a gyermekek.

A költségkimélőbb és gazdaságosabb táboroztatásban a jövőben jelentős lenne a kerületi tanácsok és az üzemek jobb együttműködésére nagyobb gondot fordítani. Erre jó példa a XIX. kerület,

s .

ahol a Pamut-textil gyár dolgozóinak gyermekeit a napközis táborban foglalkoztatják, ezért a gyár 50 ezer forinttal támogatj# a tábort.

5*/ Egyéb táborok

Jelentősek a kerületi úttörőelnökségek és az úttörőcsapatok által szervezett álló, csapat-, illetve vándortáborok, melyek a mozgalmi év méltó befejezéséhez gazdag élményt nyújtanak a pajtásoknak. Nagyobb figyelmet érdemelnek az iskolák önálló szervezésű táborai /sport, közművelődési, művészeti jellegű, olvasó, idegen nyelvi, számítógépes/.

Ezen a nyáron 36 táborban 1319 gyermek töltött el 7-15 napot;

A táborok önköltségesek voltak, az étkezési térítésen felül a szolgáltatásokat is meg kellett fizetni /ez napi 100-150 forintot jelentett/.

Magas költségkihatásuk miatt komoly szelekciót idéznek elő a nyelvgyakorlás céljából szervezett külföldi cseretáborok.

_____ ____________________________ '-w ' ’ ' "

I

4