1988. november 9. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
11
r r- -1 -•] \ 1 ',?• I , hossztengelyével megegyező irányú utcák rendszere tehát a XVII. 4 l'Ji -rfflt ■■ Várhegyen, jórészük rombadőlt, legfeljebb a pincék és a földszintek század végén a maival megegyező, és lényegében ekkorra már kiala- rwPfjwFJ A ' - jl* •?& $3 maradtak viszonylag épségben. Az ostrom során pusztult el a királyi ( kultnak mondható az utcák törése és vonalvezetése is. Készen állnak Jyf V j palota és súlyos károk keletkeztek a polgárváros védműrendszerében ^ ) a rövid, szűk kis keresztutcák :s, jóllehet a XVII. század végén még ^ >j l': / is- A lassan meginduló helyreállításokat az 1723. évi nagy tűzvész számos, apró térben végződő köz, zsákutca is élt, melyeket a későbbi yyS'>* V. ^ TT*9F akasztotta meg, amelynek során úgyszólván minden ház megint porig beépítések megszüntettek. Wj3Ttt~ t''~' égett. A tűzvészt követő és a század végéig tartó évtizedek építkezései * r.‘ -v 7"t y jV *V^: azok> ame|V®k 8 város arculatát lényegében máig meghatározzák. A A Várnegyed mai terei közül a Várpalota északi előterét elfoglaló mai j£É V ^, fi / .. , ' ^ ' változatlanul hagyott utcaszerkezet és telektömbrendszer mellett a Szent György tér a középkorban a Várpalota piaca volt. A mai Dísz .** V\At beépítés mégis jelentősen fellazult, annak ellenére, hogy a XVIII. szátér - a középkori Szent György tér - és a mai Hess András tér - a r zadi építkezések sok esetben felhasználták a korábbi, viszonylag középkorban Szent Miklós, ill. ötvös utca - alakulatai a XVII. szá- f f épen maradt falszerkezeteket. A beépítés fellazításában jelentős szezad végére többé-kevésbé a mai téralakulattal megegyezők, míg a '/ V \ / '"M -.-♦i ^ repük volt a szerzetesrendek - ferencesek, jezsuiták, klarisszák és Kapisztrán tér - a középkorban a mai Petermann bíró utcával és V § .t 'I j *. ‘ karmeliták — építkezéseinek is. Bécsi kapu térrel együtt „Szombat hely" - és a Szentháromság tér a i\,'. £ flFj XVIII. század folyamán alakul ki mai alakjára. mr|pTi—rr-rJ"^^L T j A külső városképnek is meghatározó elemei a század folyamán épfl I ~ jj tett hatalmas kubusok: a jezsuiták kollégiuma a Nagyboldogasszony A telepítés egyöntetűségét bizonyítja, hogy a telkek falon belül kéz- ( \ templom északi oldalán, délen a papnevelde, a karmeliták temploma detben azonos szélességűek, illetve ugyanannak a méretnek a több- \ AVj Jp k és kolostora, illetőleg az 1770-es évekre befejezett királyi palota. A szőrösei lehettek. A fejlődés menete minden bizonnyal a fésűs beépí- ^ s j ^ j /, ^ ^ m ^ középkor sűrűn beépített, mozgalmas és vertikális városképével szemtéstől a zártsorú beépítés felé haladt. Az alaprajz az előbb említett \ fP»|k t J '• 7-. ben az újjáépült város karaktere alapvetően horizontális jellegű, telekméret függvényében változott. A szűk telekszélesség rendszerint » LÍ^T“ . llv|\ I.). ^ A XIX. századi építkezések nem változtatnak ezen a horizontális kéttengelyes homlokzatot eredményezett, de nagy számban találha- ^ IVIJj | *W W Jjt ■ karakteren. A század közepén épített, volt Nándor laktanya monutók viszonylag kis telekszélességen 3 tengelyes homlokzatok is. A na- ‘ \ ‘ 1 'fX/ mentális, kétemeletes épülete is ehhez a képhez igazodik, kirívó vigyobb telekszélesség természetszerűleg nagyobb tengelyszámmal járt -V j I ty / 'Jr / ? szont a Bécsi kapu téren később emelt Országos Levéltár hatalmas együtt. A telkek szélességének a változásai - az osztódások és az tömege. Meghatározó, hogy a város védőműveit nem bontották el, összevonások — következtében is változott a tengelyszám. Jé ÁI ' L ^) I ugyanakkor az építkezések közül a királyi palota 1890-ben induló átP jjf • r|U| ,• építése és kibővítése, a Nagyboldogasszony templom 1874—1896 A házak általában földszint ♦ 1 emelettel épültek, de voltak kéteme- M ^ J / -nHl- I •JT”’* közötti műemléki helyreállítása, valamint az 1895-1902 évek között letes épületek is. Homlokzataik jellegzetessége, hogy nem oromfallal, llv * | /^Jjk épült Halászbástya épülete döntően hozzájárult a Várhegy sziluettjéhanem az ereszvonallal állnak az utca felé. A fennmaradt és előkerült JTV 1 \ ‘ / Sf /Mm nek alakulásához, homlokzatrészletek tanúsága szerint kedvelt homlokzattípus volt az, , ^ JÖV--;, amelynél az emelet a földszinti falsík elé konzolosan kiugrott (ami- U^ A két világháború között a Várnegyed alapvetően nem változott, nek az előzményei minden bizonnyal faszerkezetre vezethetők vissza), l ÉK* ^ Budapest ostroma azonban olyan súlyos károkat okozott az épületvalamint a konzolokon nyugvó zárt erkélyes homlokzatok. Az épüle- WB '-'i,''* /Vmni- állományban, ami csak az 1686-os visszafoglalás során keletkezett teket a mainál meredekebb szögű tetőzet fedte. j/jl pusztuláshoz fogható. A pusztulás mértéke és az a tény, hogy ennek , sotán láthatóvá váltak a XVIII. századi átépítések alatt a korábbi A középkori beépítés tehát a mainál lényegesen sűrűbb volt; a török LMj ^ y HK J /S/7 építési korok emlékei, nagyban meghatározta a helyreállítás és az új uralom alatt az ideiglenes utcai bódék még zsúfoltabbá tették a vá- Mm ' \2J j 1/ fj: , .4|jji beépítés módját. Ez egyben a Várnegyed közelmúltjának építéstörtérost. A sűrűbb beépítés, a mainál meredekebb tetők következtében 1 f / Él\( ti 1 ' L* ’jneti fejezete is.- a mai horizontális belső városképpel szemben - jellege vertikális. ■ ;l .- -ÍL Ugyanakkor a konzolokra támaszkodó, előreugró emeleti falsíkok és " fj1 ^ .W‘) tÉ zárt erkélyek sokkal mozgalmasabb és - a gazdagon színezett és fes- *l| 111* MM1" i^[:! .-! tett homlokzatok révén - színesebb belső utca- és városképet ered- , ^ , 111 Mm í . y f*M ■ ÁK ményeztek. Az utcaképet gazdagították a díszkutak és a csorgók is. \ / III '^ Miként a belső város- és utcaképet, a külső városképet és sziluettet ^ j | <, is a vertikális karakter jellemezte. A sűrűn beépített város külső képé- / Jp J J ^ be szorosan beletartoztak a templomok, kápolnák és városkapuk tor- / J nyain kívül a lakótornyok, később pedig a török által épített minare- Jf } Buda 1686-os ostroma szinte teljesen megsemmisítette a várost. Az . !■ ( , VRffiBa Buda h#lyszínr«jza 1749-ből. 1696-os Zaiger, Buda első telekkönyve, 288 épületet számlált össze a \ Aj m A . . '--w Fran^is Langer « j L | — ________ ^
