1988. október 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
138
ir ■ n Külső kerületek bolthálózata A fővárosi kereskedelmi hálózat és általában az ellátás legsúlyosabb gondját a külső kerületek alapellátásának egyre romló helyzete jelenti. Már szó volt az áruellátás összefüggéseiről, most a hálózati problémákat vetjük fel. A fővárosban ellátatlan területnek un. fehér foltnak minősülnek azok a peremkerületek, ahol 500 m sugaru körben kereskedelmi hálózattal nem rendelkeznek, és az ott élő lakosság száma megha- ' ladja az 1000 főt. A VII. ötéves hálózatfejlesztési terv előkészítésének felmérései szerint a fővárosban 40 ilyen terület volt. Rangsorolva a fejlesztési szükségleteket ebben a tervidőszakban 23 kis ABC áruház létesítésének betervezésére adódott pénzügyi lehetőség. Ezek az üzletek 1986-tól kezdődően kerületi tanácsi eszközökből, s ehhez 19 ezer Ft/m2 fővárosi céltámogatás nyújtásával valósulnak meg. Az ismert jogszabályi változás (a magántulajdonban lévő bérlemények cserehelyiség nélküli felmondása) új helyzetet teremtett az ellátatlan területek tekintetében. A magántulajdonban lévő 303 üzletbérleményból a mai napig 80 üzlet írásbeli felmondására került sor. A megszüntetésre kerülő üzletek több mint egyharmad részénél súlyos ellátásbeli feszültségek várhatók, újabb ellátatlan területek keletkeznek. Az ellátatlan területek közül 17 üzlet épitését - pénzügyi fedezet hiányában - a VII. ötéves tervidőszakban nem vettük tervbe. A magántulajdonú bérlemények felmondása miatt kb. 30 újabb terület válik, vagy vált a közeljövőben ellátatlanná. így összesen 8-9 ezer m2 alapterületű üzlet építésére lenne szükség az 1989- 1992-es években, mintegy 350 millió Ft épitési költséggel. Az élelmiszerkereskedelmi vállalatok az ilyen jellegű (természe- | y téből adódóan nem jövedelmező) üzletek létesítését egyre kevésbé képesek vállalni. Ennek ismeretében vállalkozott a Kereskedelmi Minisztérium arra, hogy eljár az OT-nél 1989. évre 70-80 millió Ft vissza nem térítendő állami támogatás megszerzése érdekében. A kerületi tanácsoknak fejlesztési célra fordítható anyagi erejük szintén csök- > kenő, hisz még a működési kiadásaikat is nehezen tudják biztosítani. Az 1989. évi, a korábbi célokhoz módosított tervjavaslatunkban 20 millió Ft-tal csökkenteni próbáljuk a feszültséget. A mai gazdasági helyzetben az alapellátásbeli hiányosságok pótlása a magántőke, a magánkereskedelem még fokozottabb bevonásával volna lehetséges. A vállalkozói kedv elősegítése érdekében össztönző módszerek kidolgozását tartjuk szükségesnek, így pl. kedvezményes területbiztosítás, jelentős adópreferencia nyújtása a helyi tanácsok javaslatai alapján, de mindenekelőtt a gazdaságosság javitása. \ i r n ^R * f <-**«-. * ________________________________i—!—! -----------------—•—-— -' i_______________—----------———----- ■
