1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

95

döntsön. A kérdés másik oldala: az előterjesztés ad-e ele­gendő ismeretet a döntés meghozatalához. Ebben a tanácsta­goknak nincs joga kételkedni. Jó lett volna, az el nem fogadott javaslatokat, szakvélemé­nyeket is megismerni. Erre a lehetőséget meg kell teremteni. Az ilyen jelentős döntések előkészítésében a hozzáértő újsá­gírókat is be kellene vonni. Bencsik András: Felvetődik: először azt kellene eldönteni, hogy szüksége van Magyarországnak egy világkiállításra? Ennek költségei nem csak a fővárost érin­tik. Ezért lehet, hogy ebben a kérdésben népszavazásra lenne szükég. Az a véleménye, hogy az előterjesztett tanulmány a leg­rosszabb variációkat tartalmazza, megfelelő "szakmai mega­lapozottsággal". A koncepció felháboritóan szűklátókörű. Nem merül fel a bevétel kérdése, az elkészült létesítmények további hasznosítása. A hosszútávon legjobb megoldást kell választani a város szempontjából. Javasolja, hogy az előterjesztést a Tanács mint nem kellő megalapozottat ne fogadja el. Ezt a koncepciót bocsássa a Tanács társadalmi vitára, ennek lefolytatására pedig tár­sadalmi bizottságot hozzanak létre. Antal Gábor: Az a véleménye, hogy az elő­terjesztett javaslatot ne fogadja el a Tanács. A javaslat . | ugyanis egyoldalúan került kidolgozásra, bár a követelmények megfogalmazása helyes. E követelményeknek szerinte csak Aquincum felel meg.A leg­fontosabb szempont a költségek kérdése. Ha ma mindenképpen dönteni akar a Tanács, akkor Aquincum és Csepel Kavicsos tó szerepeljen csak alternatívaként. Célsze­rűbb lenne azonban a döntés elhalasztása, és a végső döntés a Tanács joga legyen. A um»!

Next

/
Thumbnails
Contents