1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
370
r" i— —i i, | zése — geológiai szempontból — Vácduka körzetében lehetséges. A lerakó kapacitá- kiépítésével a sűrűn beépített területeken is növelhető a rekreációs terület. A város sa azonban csak 220 ezer m3, tehát a fővárosi szennyvíziszapok végleges, hasznost- rehabilitáció során a beépítés lehetőség szerinti fellazításával, belső kert kialakításé ’ tással járó elhelyezésére kell törekedni. A szennyvíziszap csak akkor használható fel val a közúti közlekedéstől védett, tisztább levegőjű szigetek jönnek létre. A tervezett a mezőgazdaságban, ha nem tartalmaz toxikus anyagokat, nehézfémeket. Ezért ki új útvonalak mentén gondolni kell az utat szegélyező fasorok, zöldsávok teruletigé t kell építeni az ipari üzemek előtisztítóit, és a helyszíni kezelés után visszamaradt nyére. Különösen fontos a véderdő, védőzöldsáv telepítése az MO fővárosi szakaszai ■ szennyvíziszapot a keletkezés helyén veszélyes hulladékként kell tárolni. Az ipari mentén, a fővárosba bevezető autópályák (M3, M2, M5) mellett. Ahol a főútvonal ' szennyvizek mentesítése a toxikus anyagoktól nemcsak a szennyvíziszap mezőgazda- mezőgazdasági területtel határos, utólag is el kell telepíteni a véderdőt (pl. az M3 sági hasznosítását segíti elő, hanem védi a csatornarendszert és a központi szennyvíz- rákospalotai szakaszán), a termőföld védelme, az ólomszennyezés csökkentése érdé tisztítókat is. Arra az esetre, ha az ipari előtisztítók nem készülnének a szükséges kében. Az utcák, utak, terek és parkolók intenzív fásításával a légszennyező anyagok ütemben, meg kell vizsgálni, hogy speciális hulladékhasznosítóműben való szenny- egy része megköthető. vfziszap égetés nem eredményezne e gazdaságosabb megoldást (A szennyvíziszap A területrendezés lehetőségei azonban nem elegendőek a közlekedés káros hatásénak témáiéval meg a 3.11.2 fejezetrész foglalkozik I. enyhítéséhez. Alapvető ágazati feladat a gépjárműállomány összetételének korszerűA szennyvíztisztítók körül erdőt kell telepíteni. sítése, a javító-szerviz-hálózat bővítése és fejlesztése, a tömegközlekedési járművek A főváros és az agglomerációs övezet ivóvízének védelmét hidrogeológiai védöterule- korszerűsítése, az elektromos járművek kifejlesztése és üzembehelyezése elsőként a tek szolgálják. Az övezetben jelentősebbek: a Szentendrei- és a Csepel-sziget a telepü- leginkább szennyezett belvárosi térségekben. lések kel együtt, valamint Ocsa, Alsónémedi térsége, a fővárosban a Margitsziget és Az országos közúti közlekedési terv forgalmi prognózisa alapján (az összes forgalom Obuda-Ujlak térsége. mintegy negyede a fővárosban zajlik), továbbá a tervezett személygépkocsi állomány A rendezési terv feladatkörén túl fel kell hívni a figyelmet a takarékos vizgazdüko- összetétele (a kétüteműek arányának csökkenése) és nagysága alapján a KVI elkészídás fontosságára. A kommunális fogyasztás és az ipari vízkivétel lehetőség szerinti tette az ezredforduló után várható emisszióváltozás prognózisát kerületi bontásban, mérséklése vízgazdálkodási és ipari ágazati feladat. az 1985 évi emissziós adatokhoz viszonyítva (Id. 3 13-1 táblázat). A nitrózus gázok emissziója a III., XIV., XVI., XVll., XX., XXI. és XXII. kerületben emelkedik az , 1985. évi érték több mint kétszeresére. ' . A lakésfűtés korszerűsítése csak részben ellensúlyozza majd a növekvő közúti forga- I 3.13.3 A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME lomból eredő légszennyezést. A lakásfűtésből származó szennyezőanyag változása a kerületi lakásszám és a fűtési A főváros levegőminőségét egyre inkább és egyre nagyobb területen a közlekedés mód változása alapján, illetve a lakossági energiafelhasználás szerkezeti módosulása emissziója határozza meg. Ezért a levegőtisztaság-védelmi tervben kiemelt fontossá alapján prognosztizálható, (lásd 3 13-1 táblázat). A távfűtő művek kibocsátása az got kap a közlekedésből származó légszennyezés csökkentése, szinten tartása, illetve ipari emissziók között szerepel. 2005. évre a fővárosban a korszerűtlen fűtésű lakánövekedési ütemének mérséklése — a növekvő közúti forgalom ellenére. A város kü- sok aránya 10,6% lesz, néhány kerületben azonban viszonylag magas, mintegy 15% lónböző adottságú, beépítésű területein a várható levegőminőség változatos képet marad (X.. XVI., XVIII. és XXII. ker.). A lakásfűtés emissziója látványos mértékmutat. Egyes területeken részben csökken a levegő szennyezettsége (fütéskorszerűsí- ben csökken: a kéndioxid és a szilárd szennyezők esetében 63%-kal, a szén-monoxid tés, iparkitelepítés, építési terület megszűnésének hatására), másutt a területrendezé 61%-kal, a nitrogén-oxidok pedig 25%-kal csökkennek Budapest területén. Az 1985. si eszközök nem elegendők a levegőminőség gyors romlásának megfékezéséhez (bel- évi emisszió 75-95%-os csökkenése várható az I., V., XIV. és XV. kerületben, városi főforgalmi utak és csomópontok környezete). Hosszú távon az 1985. évi A becslés a prognózis nagyfokú bizonytalansága miatt nem tartalmazza a korszerű emissziós érték 30%-ával csökken a fővárosban a levegő kén dioxid, 4%-kal a szén- fütésbő| származót a hagyomár,yos fűtésnél lényegesen kisebb mennyiségű CO monoxid, és 33%-kal szilárdanyag tartalma, de 56%-al növekszik a nitrogénoxidok emissziót mennyisége. Az ipar szerkezeti átalakítása során a magasabb műszaki kultúrát igénylő ágazatok ■ Hosszú távon a főváros közlekedésében résztvevő gépjárművek száma folyamatosan élveznek előnyt. Az iparkitelepítés és a helyhez kötött légszennyező forrásoknál a emelkedik. Az átlagnál nagyobb mérvű lesz a növekedés a IV.. XXII., XXI., XX.. korszerűbb technológiai eljárások eredményeképp várhatóan csökken az ipari üzeés XIV. kerületben, e területek tervezett fejlesztése, alapján. A gépkocsiforgalom je ^ emissziója. Budapesten jelentős ipartelepítés - az Öcsai úti II. sz. hulladék- . | lentős légszennyezést fog okozni az autópályák bevezető szakaszai és az MO fővárosi hasznosítómű kivételével - nem várható. A légszennyező anyagok változásának j szakaszai mentén, valamint az új lágymányosi Duna-hídhoz vezető főútvonalak mel- prognosztizálásához a fenti területrendezési és ágazati döntéseket vette figyelembe lett a VIII., IX., XI., XX., XXI. és XXII. kerületben A belső kerületekben már ma a Kv) A becslés alapjául szolgált az ipar jelenlegi és hosszú távra szóló energiafelis többnyire telített az úthálózat, itt átlagos emissziónovekedés várható. használása, és az üzemek önbevallása a kibocsátott szennyezőanyagokról, (lásd A közlekedésből eredő légszennyezés mérséklését szolgálja a közlekdési terv (3.9.1 3 13-1 táblázat). fejezetrész) az MO autópálya megépítésével, a városon áthaladó forgalomelterelésé A főváros néhány kisebb térségében a lakóterületek, lakóépületek közvetlenül az vei. a főközlekedési utak áteresztőképességének növelésével, egyes területeken teljes. ipari üzemek „omwédságában találhatók. Ezekben a körzetekben nem a közlekedés vagy részleges forgalomkorlátozással, a P*R rendszer bővítésével, a tömegközlekedés, szám(t a legsúlyosabb légszennyezőnek, hanem az ipar. A XX. ker. Határ út menti s ezen belül a metróhálózat fejlesztésével, a folyamatos, egyenletes forgalom feltété- lakóterületet a ferencvárosi iparterülettől széles véderdősávval kell lehatárolni A leinek kialakításával, az útburkolatok korszerűsítésével. véderdő csak foltokban van meg. felújítását és kiegészítését a zöldfelületi terv tartalA lakóterületek építése, átépítése során forgalomtól mentes, vagy korlátozott forgal mazza. A nagytétényi iparterületet véderdővel kell lehatárolni, mert déli szél esetén mú területeket, utcákat kell kijelölni. A sétálóutcák hálózatának bővítésével, igényes nagy mennyiségű légszennyező anyag jut el a tétényi lakóterületekre. A csepeli és , ^\0 138 — — — ' M W 1 ~ ■ X ^^^B
