1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
345
r— i— ' —i I | Lakóterületen áthaladó élővízfolyások kiépítettsége megfelelő, illetve rendezésük A terület hasznosítására az 1970-es évek végén részletes rendezési terv készült, mely folyik. Városrendezési szempontból nincs igény további (tervezetteken túli) meder- a parti sávon közcélú zöldterület kialakítását irányozta elő. A Csillaghegyi öblozetrendezésekre. A kisebb jelentőségű árkok zártszelvényesítését azonban folytatni ben jelenleg döntően családiházas beépítés található, mely összhangban van a terület kell, ha környezetükben többszintes beépítés van. árvízvédelmi védettségével, ugyanis a mértékadó árvízszint alatti területeknél kis , .......... ru , valószínűséggel, de fennál a buzgárképződés veszélye. Lakótelep építése esetén a Budapest Hosszú távú Környezetvédelmi Konc*** célul tűzte ki terület,ke, , mértékűdé ér»ízszln,ig fel kell tölteni. Műemlékvédelmi szempontból * I . folyások vízminőségének folyamatos javításét. Ezt ki kell terjesztem az vglomeríc,6 . Szentendre, út - Esztergom, MÁV vonal kérész,ezésének kornyéke Ikozel I km < fezu/efem mer, az ide .onatkozd vizsgálatok szerin, Budapest határéhoz mér ve- ^ ^ (tf(j|tt| kulonMen in helyeíkK)ett „ j, M lamenny, k,s«lzfolyás mind a budai, mind a pesti oldalon erősen szennyezetten ér- Aquincumi yárosmag. A rőmai emlékek részben feltáratlanok, kezik. , Az Aranyhegyi patak balpartjának (4) rendezése a Szentendrei út felett a Mocsáros A vízfolyások vízminőség javításénak leghatésosabb mődja a csatornézottség fe,lesz dű|si |(p kiép(Iéséve| . vm. otéves tervben 4600 lakásos Itp. épül. tése a budapesti agglomeráció területén melynek alaplétesftményeként kerül sor az Aranyhegyi patak rendezésére, közel 800 fm hosszon. A terv az Aranyhegyi patak mentén 25,0 m széles zöld sávval és I. rendű főút építésével számol. 3.11.4 ÁRVIZVÉDELEM - FOLYAMSZABALYOZAS Az árvízvédelem — szűkebb vízkárelhárítási célján túlmenően - fontos környezet- Aquincumi öblözet (1 19 2) alakító tevékenység is. Az árvízvédelmi töltések, rakpartok a vízfolyások burkolati és parti sávjai, nyílt csatornák a táj. az emberi környezet meghatározó elemei, Az Aranyhegyi patak jobb partjának (5) rendezése az előző öblözetnél ismertetett amelyek a településszerkezettel szoros kölcsönhatásban vannak. Mocsáros dűlői Itp. felépítésével kapcsolatban megoldandó feladat. A területen ér- 4;| A fentiekből következik, hogy az árvízvédelmi művek kiépítése során komplex tékes római kori emlékek taIáhatók. ■ j hasznosításra kell törekedni. Városrendezési szempontból különösen az üdülő-, A Kaszás dűlői lakótelep 16) bővítése esetén számolni kell a terület magassági rendesport- és zöldterületi igények kielégítésének van nagy jelentősége, ugyanis ezek az zéséve| Eza BécS) út_.Zay utcai !akóte,ep kapcsán részben elkezdődött, ugyanis itt * I : árvízvédelmi funkció zavarása nélkül megvalósíthatók. Ugyanakkor az épülő lakó- a terület fe(toltese t0,vamatban van. telepek sűrű beépítése jelentősen növeli az ilyenirányú igényt. A hasznosításhoz azonban az infrastrukturális kapcsolatot biztosítani kell. Az árvédelmi művek — a Duna folyam árvédelmi rendszerébe illeszkedően — árvé- Vízivárosi öblözet (1.19.3) delmi öblözetként, előbb az elsőrendű, majd a másodrendű árvízvédelmi művek sorrendjében kerülnek ismertetésre. Az ártéri öblözetek lehatárolását az 1%o-es valószí- A Duna jobbparti osztott védőmű (7), 18), (9) a bekövetkezett szilárdságcsökkenénűséggel várható árvízszintek mellett bekövetkező töltésszakadás esetén elöntés »k & kiüregelődések miatt a 11+020-11+200 m szelvények kozott megerősítésre alá kerülő területek határvonala adja. szorul. Legsürgősebben a Halász u.-Erzsébet híd közötti szakaszon kell az alsó és Az öblözetek bemutatását a vizsgálat tartalmazza. A fejlesztési program csak azokkal magaspartfalakat és alaptestjeiket megerősíteni (9) . melynek kiviteli tervei elkészülaz öblözetekkel foglalkozik hosszú és nagy távra, ahol jelentős fejlesztési elképzelé- tek- A megerősítésekre az eredeti nyomvonalon kerül sor, így az területi igénnyel sek vannak, melyek az árvízvédelmi igények mellett a városrendezés szempontjait nem í*'- A partfalak a jövőben változatlanul fontos közlekedési funkciót is ellátnak. él tohatőségeit is tartalmazzák. A ^gt^r ^rok baipartján (10) a jelenlegi töltés a követelményeket nem elégíti ki. A tervezett beavatkozások helyét Budán kezdve, északról dél felé haladva sorszá- Az érvízvédelmi és városrendezési szempontokkal összhangban itt folytatni kell moztuk (2). Számozásuk előtt a „0" kódjel a nagy távú megvalósításra utal (01). a m^r me9kezdett munkát, a partélektől kb. 30—30 m-ig terjedő szélességű sávban az ipari területeket ki kell sajátítani, a területeket a mértékadó árvízszintig fel kell tölteni. A fenti cél érdekében közterület szabályozási vonalakat célszerű kialakítani. FEJLESZTÉS HOSSZÚ TÁVON (2005-lG) A távlatban így kialakuló zöldsáv a Kelenföldi Itp. K-Ny-i átszellőzését elősegítené. JF ’ Csillaghagyi öblözet (1.19.1) , A Pünkösdfürdő úttól délre (1) kb. 200 m hosszban ideiglenes árvízvédelmi töltés Albertfalvai öblözet (1.19.4) j épül, amely a partmenti vállalati üdülők + 7,5 m-es vízállásig történő ármentesítését oldja meg. A Hatér árok jobb partján (11) a Kondorosi út kiépítése javította a helyzetet, de a fennmaradó szakaszon a balparti rendezéshez hasonlóan meg kell szüntetni a ma- A Római parton, illetve a Kossuth Lajos üdülőparton (2), (3) stb. új árvédelmi mű gassági és szelvényhiányokat. kerül kiépítésre, a partmenti sáv csatornahálózatával, szivárgóhálózatával együtt. ^ Dél felől ehhez kapcsolódik az Aranyhegyi patak torkolati, közel 1,0 km hosszú A Hosszúréti patak balparti töltésének megerősítését (12) a 0+000-1+278 m szelszakaszának rendezése. A városrendezési övezeti besorolás szerint a partsáv üdülő- vények között végre kell hajtani. A patak torkolata a hullámtér rendezése után < övezet, továbbra is az marad. zöldterület céljára hasznosítható, övezeti besorolásának megfelelően. j ^ f 108-——— .. , ■ — l< 1 ~ m í — i ff
