1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

327

r r~ —i , | Közép-Buda vizeket a Dunába vezetni. így épült ki jól elhatárolhatóan északról délre 11 egymás­Az Aranyhegyi pataktól a Hosszúréti patakig terjedő terület, amely négy részterü- túl független rendszer. a J , letre osztható: ^ A kerület csatornázottsága rendkívül alacsony színvonalú. Számottevő csatorna­rendszer csak a Duna menti ipari sávban Budafok és Nagytétény központi részeiben, t a) Zsigmond téri szivattyútelep vízgyűjtőterülete valamint az új lakótelepeken található. Északi részén elválasztott rendszerű a Bogdáni—Hévízi úttól délre egyesített rend­sz.rO hálózat épült ki. Az északi terület szennyvizei e Zab utcai átemelőhöz ér- Feszítő gondkent jelentkezik a meglevő hálózat kepac,lésének elégtelensége, ezért keznek, amely az egyesített rendszerű Vihar utcai főgyűjtőbe továbbítja a szenny* u*a v SflVüjtők bekapcso áfára nincs etőlág. vizeket. A térségen belül a legfontosabb feladat: a Zsigmond téri szivattyútelep A XXII. kerület távlati csatornázási rendszere elválasztott rendszerű, rekonstrukciója. A szivattyútelep feladata: a budai Dunaparti főgyűjtő kiépítéséig A Dél-budai tisztítótelep a szennyvíztisztítási programban az utolsó helyen áll, a szennyvizek továbbítása a Dunába. ezért a csatornázási rendszert fokozatosan kell kiépíteni. Távlati szerepe a főgyűjtő kiépítése után: Az '• kiépítési ütemben a szenny - és csapadékvizek befogadója a Duna.- a telepre érkező szennyvízcsúcs továbbítása átemeléssel a budai főgyűjtőbe, A II. ütemben a szennyvizek összegyűjtve a Dél-budai szennyvíztisztító telepre, — hígított vizek továbbítása átemeléssel a Duna sodorvonalába, vagy záporvizek to- a csapadékvizek pedig továbbra is a Dunába kerülnek. vábbítása a befogadóba. A szennyvíztisztítási program rögzíti a Dél-Budai szennyvíztisztító telep kiépí­tésének szükségességét, helyét a nagytétényi sertéshizlaldától délre, a hizlalda — b) Budai Duna-parti főgyűjtő, Ördögárok főgyűjtő ás Villányi-Úti főgyűjtő területe Duna (6<)S út) _ Budapest közigazgatási határa és a Budapest-Érd közötti főút t A budai olda,on is szüksé9 van a Dunába torko110 csatornák szennyvizeit összefogó álta| határolt terü)eten jelölték ki. A szennyvíztisztító helyének biztosítását és a köz­főgyűjtőre, ennek Bem tér - és Batthyány tér közötti szakasza, az átemelő, valamint lekedésfejlesztést össze kell hangolni. a Pala utca és a Lánchíd közötti szakasz kiépült. A főgyűjtőt ki kell építeni. Hamzsabégi Öt-Budafoki út csomópontjáig. A «*"nyvizeknak a tisztítótelepre yeló vezetését az ún. Dél-budai főgyűjtő csatorna Buda középső részének legnagyobb méretű és ylzgyűjtőtarületű csatornái.ez Ördög szivattyútelepeinek (Tóth J. út-Vasút u.) kiépítése fogja megoldani. árok főgyűjtő. A főgyűjtő a saját vízgyűjtő területéről érkező szennyvizeken túlmenően fogadja a A Dunától a Budenz útig zárt szelvényű, további szakasza nyílt árok. A távlati terv végpontján (Budafok, Ady Endre út Balatoni út felé eső végén) az agglomerációs szerint a Vadaskerti útig be kell boltozni és így egyesített rendszerű csatornaként települések (Budaörs, Budakeszi, Törökbálint) szennyvizeit, valamint a Vágóhíd út fog üzemelni. Itt fogadja a Pesthidegkút ellátására kiépítendő gyűjtőcsatornát. térségében a Csepel sziget felől — Duna alatt átvezetett nyomócsövön — érkező Jelentős kiépítendő mellékgyűjtője még a Petényi utcai csatorna, amely az Istenhegy szennyvizeket is. . . ’J vízelvezetését oldaná meg. A Villányi úti főgyűjtő tehermentesítése a hegyvidék intenzív beépítése miatt szükséges. Észak—Pest c) Kelenföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete a térségbe két szivattyútelep (Újpest, Angyalföld) vízgyűjtő területe tartozik. A szivattyútelep főgyűjtője a Budafoki úti és a Hamzsabégi úti csatorna, mely a Karolina útig van kiépítve, továbbépítése a Budaörsi útig szükséges. a) újpesti szivattyútelep vízgyűjtő területe A vízgyűjtőterület nagyrésze csatornázott, kivéve a Galvani—Andor utcai gyűjtőt. Az általános csatornázási terv szerint a rákospalotai szennyvizeket át kell vezetni A XI. kerület további beépítésének (Madár-hegy és Rupp-hegy) akadálya a Bartók az újpesti rendszerbe, így közvetlenül az Észak-budapesti tisztítótelepre kerülnek. Béla úti gyűjtő elégtelen szelvénymérete, a Hamzsabégi út és a Kelenföldi pályaud- Ez az újpesti magaszóna főgyűjtő Rákospalota irányába történő meghosszabbításá­var között. val biztosítható. A Sasadi úttól nyugatra az elválasztott rendszerű területen a fejlesztéshez a Beregszá A XV. kerületnek a háromszoros szennyvíz-hígítást biztosító mennyiségen felüli szí úti csatornákat kell megépíteni. csapadékvizei a Rákos és Szilaspatakba vezetendők. A IV. és XV. kerületben el­A Kelenföldi szivattyútelepnek távlatban egész Közép-Buda (az Aranyhegyi patak- választott rendszerrel kell csatornázni a Szilas-pataktól északra eső területeket. tói a Hosszúréti patakig) szennyvizeit kell továbbítania az észak-csepeli központi Az újpesti mély- (Megyeri úti) és magaszóna főgyűjtő (József Attila u.. Tó u.) a kö­szennyvíztisztító telepre. Ehhez új szennyvízoldali (a szennyvizeket kezelő) gépház zelmúltban épült meg a városközpont csatornázásával együtt. Ebben a térségben * és medernyomócső építése szükséges. jelentős csatornaépítéseket kell még végrehajtani. t , ... ... Rákospalota szennyvizeinek átkötéséhez az ún. újpesti magaszóna főgyűjtőt kell ó) Albertfalva szivattyútelep vízgyűjtő területe . . » tó.., „ . ..... ... . , meghosszabbítani az Elem u.-Mezőhegyes u.—Körvasút sor nyomvonalon a Franko- •/ A meglevő hálózat a Budapest—Pécs vasútvonalig kiépült. A pécsi és hegyeshalmi . _ ... . ,, , . . . . , .„ .... , c .. , , , ..7.1.. . x • . x. . . •• . vits u.-ig. Tovább kell építeni az un. rákospalotai magaszóna főgyűjtőt és a Szilas »«u,vonal. valamint a Határárok Ho«zut«l p«.k által kozrezért terül., mélyfek területrész gyűjtőcsatornáját ez Ifjúgórda út Dózsa György út­yésű és csatornázatlan. A csatornázás lehetőségé, a hrányzó gyű,„csatornák mágépl C;aben Samu üt „Vomw>nalon. tése teremti meg. Távlatban az Albertfalvai szivattyútelep a szennyvizeket a Kelen- * - .. . . x. l. . x. * ™ ^ « * -, . t a , • 'i .... . 1 A Szilas-pataktól északra az elválasztott rendszerű területen szennyvízgyűjtő épí­xx'7 U Wtty topra ja. tendő, csatlakozva a IV. kerületi részen a Szilas-patak déii oldalán építendő csa­tornához, kiváltva a Sződligeti úti szennyvízátemelőt. Dél—Buda A XXII. kerület csatornázása öblözetenként épült ki. Egy-egy Dunára merőleges b) Angyalföldi szivattyútelep vízgyűjtőterülete völgyeletben kiépített gyűjtő hivatott a vízgyűjtőterületről a csapadék és szenny- A távlatban lényegesen kisebb lesz, mint a jelenlegi, ugyanis a Rákos-völgyi fő­■ i 98 ; I ___________________________________________ ­~ mm i1--— i I_______I___'RHHWii

Next

/
Thumbnails
Contents