1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
287
r~ r~ —\ i * —A ruházati iparban jelentős területszerkezeti változás jön létre a vidéki válla- alapján két olyan domináns iparfejlesztési változat (A, B) állítható fel a fővárosra, latok felfejlődésével és a budapesti munkaerőhiány kövekeztében. A textilru- amely az ország feltételezett gazdálkodási pályáinak változataival is összhangba hozi házati ipar budapesti vállalati és szövetkezeti kapacitásai jelentős részét már ható, ugyanakkor konkrét helyi sajátságos tartalommal is kitölthető. vidékre telepítették. A budapesti üzemekben elsősorban az intellektuális tel- n 1 jesítményt igénylő kikészítőgyárak maradnak. Az változat a főváros fokának jelenlegi színvonalát tételezi fel, az ezredfordulóig nem számol az ipartelepek számának, anyag és energiaszükségleté- * T- A kötőipar a ruházati ipar egyik legdinamikusabban fejlődő szakágazata. A bu- nek jelentősebb csökkenésével, radikálisabb visszafejlesztésükkel és kitelepítésükkel, dapesti kotőipar termelőberendezései korszerűek, a tervezett fejesztések az de bővítésükke, sem Ugyanakkor feltételez bizonyos szelekciót és az ezekből szárélenjáró műszaki-technológiai színvonal elérését, elektronikus min.ázó-vezérlő mazó termelés intenzifikálást, s ennek alapján csekély termelési és termék volumen rendszerekkel a termékszerkezet korszerűsítését szolgálják. és minőség növekedést. Ezek energetikai vonzatát, bizonyos növekedését az energia- A bőr-szőrmeiparban sok a nehéz, bűzös, vizes, az egészségre és a Környezetre gazdálkodási fejezet értelmezi és részletezi, ártalmas technológia, munkahely, ezért a környezetre legkárosabb technoló. . . ... , . , „ . . . ., , . tó-xv. „ArA kitelepítések kérdésében e változat azért óvatos, mert feltételezi az elmúlt évgiai fázisok kiváltását kell előirányozni. A megvalósítás a szukse^s pénzügyi ..... ' . . források maffcemtésétől függ. A cipőiparon belül a fővárosi ipsr súly. el- t.aadekben tapasztalt korlátok továbbéléséi Az edd,g, tapasztalatok ugyanis azt enyésző, alig 5% a részesedésé. Ez a részarény várhatőan nem csökken tovább, mutat,ék, hogy a kdeleoKések ,genjelentős tőkeigénnyel és lermelésk,eséssel valősultak meg és általában jellemző volt a lassú, tobbszakaszos, folyamatos kitelepítés.- A papíripar a fővárosban nem bővíti termelését, meglevő kapacitásét elektron!- A fővároshoz kötődő és az itt fejlesztendő tevékenységek, városrendezési, környezetzálással és robottechnikával korszerűsíti. A nyomdaiparban megmrad a buda- véde,mi szempontbó| történő áttelepítése is jelentős beruházási költséggel jár, főleg pesti vállalatok vezető szerepe. További rekonstrukciós korszerűsítésekre kerül abban az esetben, ha nem a szervezett áttelepítés koncentrált formáját alkalmazzák, sor (offszet-eljárás, fényszedés stb.). új területi környezetbe helyezésük még a fővárosi infrastrukturális adottságok mellett sem zökkenőmentes. Általánosan tervezik a párhuzamos gyártási ágak megszüntetését, a ki mm használt kapacitások összevonását. Célszerű volna megvizsgálni a Budapestről kitelepülő ipar Az ipartelepítést nehezíti a vállalatok közötti termelési kooperáció alacsony szín[ elhelyezési lehetőségeit a budapesti agglomeráció területén, illetve a tápbb vonzás- vona,a- A vállalatok többsége saját vertikumon belül rendezkedett be a termelésüket körzetben, elsősorban Pest megyében. kiegészítő résztevékenységek és szolgáltatások széles körében, ezzel jelentős esz- . j közt, létszámot, alapterületet kötnek le. Gyakori jelenség az ellenérdekeltség az alap- [ | Az 'Pár szerkezetátalakítása konkrét feladatainak végrehajtására a népgazdasági terv anyag gyártók és a továbbfeldolgozók, a háttéripari termelők, beszállítók és a vég és költségvetés ötéves időszakonként és évenként is meghatározott fejlesztési esz- termék előállítók, a szolgáltatók és termelők között, mely gátolja a közös érdekeltközöket irányoz elő, amelyek értéke a külső-belső gazdasági egyensúly függvényében ségen alapuló együttműködést, ellene hat a kooperációs együttműködő szolgáltató változik, az elmúlt időszakban erőteljesen csökkent. Ez átmenetileg a fővárosi ipar vállalkozások létrejövetelének. Az ipari termékek nagy részénél nem alakultak ki szerkezetátalakításának lehetőségeit is mérsékli (pl. az elvonások, a konvertibilis a racionális, szabályozott piaci kapcsolatokra épülő, egészséges készletgazdálkodást import nehézségek, adósságterhek, áremelkedések stb. miatt). biztosító forgalmi pályák. Szükséges lenne a termelők-forgalmazók-felhasználók köA fővárosi ipa, srárMáUuláklUsi programiá, „folyásom,ok Mla gsrdaságossági zötti W**"* növelése, az efjyüttmüködés és munkamegosztás javítás., követelmények prioritása mellett a környezetvédelem és vízgazdálkodás fejlesztési A szelektív fejlesztés egyik legerősebb gátja, hogy jelenleg nem biztosított vagy kevés elveinek is. Országos döntések támasztják alá pl. a vízgazdálkodás és termálvíz rend- a gazdaságtalan termelés visszafejlesztésének az eszköztára, kiforratlanok a módsze- J szer védelem szükségességét a kitermelő anyag és energiaipari blokkal (pl. bányászat) rei. A megszűnő termelés többségében csak konvertibilis importtal pótolható. A kíszemben, a vegyipari termelés (gyógyszeripar, műanyaggyártás, háztartási vegyipar vánatos stuktúrához nem illeszkedő, gazdasági gondokkal küzdő, vagy tartósan stb.) veszélyes hulladékainak ártalmatlanítási kényszerét az eddigi talaj, levegő veszteséges vállalatok átalakításához, felszámolásához kevés az eszköz, akadoznak és vízszennyezésekkel szemben, a közlekedés és az egyes feldolgozóiparok levegő- az adott helyzetekben a tőkekivonás, tőkeáramoltatás módszerei is. szennyezésének és zajának megszüntetését (por, kéndioxid, nitrogénoxid, freon, króm kibocsátásnak, motorok, szerszámgépek, nyomdá^csővezetékrendszerek meg- A változat szélsőségesen nagy szelekciót, merészebb döntéseket, számonkérést engedett határ fölötti zajának korlátozását) a lakossági életkörülmények javítása és tételez fel- a fövárosi ipari ^Mnak csökkenését, amellett rugalmasabb gazdálkoi az egészségvédelem érdekei miatt. dását. A hipotézisek szerint a gazdaságban és a társadalomban megtett reformlépések nyomán a kilencvenes években felgyorsulhat a vállalatok gazdaságosságának nö- Alapvető szándék, hogy az eddigi passzív kárelhárító tevékenység helyett a kör- velése, a racionális, szelektív iparfejlesztés kényszere élesebben jelentkezik. Ezáltal nyezetvédelem aktív környezetgazdálkodó tevékenységgé alakuljon, amely komp- megindulhat egy erőteljesebb iparkitelepítési folyamat a fővárosból, lexitása miatt valamennyi termelő és nem termelő ágat érinti azok területrendezési következményéig bezárólag E változat feltételezi a jóideje és jelenleg is gazdaságtalanul működő ipari üzemek helyzetének rendezését, visszafejlesztését, vagy talpraállását, másoknak vidéki telephelyre való fokozatos kitelepítését, a fővárosban maradó vállalatoknak az „A" vál3.7 2 A BUDAPESTI IPARFEJLESZTÉS FELTÉTELEZETT VÁLTOZATAI tozatban is prognosztizált termelés bővülését, illetve hatékonyabb energiafelhasználását, az energiaigényesség jelentősebb csökkenését, a megmaradó ágak technolóAz országos és külön a fővárosra kimunkált szelektív-intenzív fejlesztés iparpolitikai 9iai váltását és szerkezetváltásuk végrehajtását nagy távon. I irányelvei és szerkezetátalakítási programja, továbbá a többszempontú területi, kör- A budapesti önálló telephellyel rendelkező termelő üzemekre a különböző ágazati nyezetvédelmi, gazdálkodási és energetikai helyzetelemzések és rendezéi javaslatok szempontok (területfelhasználási, környezetvédelmi, területi iparfejlesztési, gazdál| 1 50 Z L-— , *J!
