1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
285
—, I 3-7 IPARI ÉS RAKTÁROZÁSI TERÜLETEK — a magas jövedelmezőségű termelés folytatását, — rugalmasabb ipari gyártmányszerkezet létrehozását,- a termékek versenyképességének, exportképességének fokozását az egyensúly 3.7.1 A BUDAPESTI IPAR ADOTTSÁGAIBÓL KŐVETKEZŐ FEJLESZTÉSI javításacéljából, FELADATOK — a környezet védelmét, a környezetgazdálkodás javítását. Az Országgyűlés A terület- és településfejlesztés hosszú távú feladataidról szóló Az általános prioritások mellett kívánatos minden olyan intenzív rekonstrukciós 1985. évi határozatában a főváros fejlődésével kapcsolatban rögzíti: ,elle9Ű ,e»leMt4»‘ a™'V"®k eredményeképpen az élőmunka- és a gépi termelékeny., seg növekedésével, a termelés csökkenése nélkül, egyrészt munkaerő váltható ki, „A meglevő termelőbázis és infrastruktúra, valamint a szellemi háttér alapján erősöd- másrés2t az eszközök olyan koncentrációja valósítható meg, ami gyárak, telephelyek jön vezető szerepe a műszaki haladásban, az innovációban, a feldolgozó ipar export- felszabadítását, a lakókörnyezetből való veszteségmentes kivonulásukat teszi lehetőképességének javításában. Evégett az átlagosnál erőteljesebben meg kell felelnie ^ Kitelepülésre vonatkozó döntés során figyelemmel kell lenni arra. hogy az nem a gazdaság - elsősorban az ipar - intenzív és szelektív fejlesztését parancsoló kívá- je|enthet jrreá|jsan nagy járu|ékos beruházási _ föleg átépftésj _ igényt nem növe|. nalomnak. Mérsékelni kell az élőmunkaigényes tömegtermelésnek az arányát. hetj # eszközértéket a terme|és gazdaságosságát veszélyeztető mértékben folytatólagosan meg kell szüntetni, esetenként ki kell telepíteni a környezetre ár- nem növe)hetj a szállításigényességet. talmas és a városrendezési szempontokból nem kívánatos tevékenységet." .... A termelési szerkezet korszerűsítése erőteljes hatást gyakorol a foglalkoztatásra, A népgazdasági tervezés folyamatéban „Az ipar lehetőségei és feladata, a tovedélem- * a munkaerőstruktúra változását is. Gyakoribbá .álnak a létszám termelőét épesség növelésében (19861 c. elemzés. - továbbá .Az -Ipar szerkezet. átcsoportosítások, átképzések, s a gazdaságosan nem foglalkoztatható munkaerő átalakítást feladatai' (1986-871 c. elemzés és előterjesztések megállapító, és (avas elbocsátása. Csökken a munkaerő iránti Irreális túlkereslet. Fokozódik á több latai. majd az ezeket alapul vevő gazdálkodási munkában a kormány ittb.l.zációs szakmával rendelkező munkavállalók iránti igény, létszámbővítés egyedül a gyógy programjának ipari munkaprogramja egyre pontosabban meghatározza mndazokat műsMr. * ,i||amosenargia iparban yérható. mindhárom ágazat erőteljesen a sürgető változtatásokat jelentő feladatokat az iparban, amelyet. gazdaság országo- kot5dik a főváros iparához. Az iparban felszabadult munkaerőt célszerű a tercier san és helyi szinten elvár ettől a meghatározó súlyú ágától. (Az ipari termelés hozza szektorba átáramoltatni a nemzeti jövedelem 41--42%-át, a burttó nemzeti termék 39—40%-át).A főváros ipara országos szinten is változatlanul jelentős hányadot képvisel, mivil az ipari A munkaerő kereslet-kínálat közötti ágazati és területi összhang megteremtéséhez termelésnek több mint 20%-át a budapesti üzemek állítják elő. A szerkezetátalakítási a hatékony foglalkoztatás követelményeit célszerű a nem termelő ágak körében is feladatokon belül az ipar területi szerkezetének változtatásét célzó törekvések a fő- érvényesíttetni. Ehhez az ún. „foglalkoztatási infrastruktúra" átfogó korszerűsítése városi ipar súlyát a továbbiakban az arányosabb területfejlesztéssel összhangban egy- is szükséges a munkaerő mobilitás növelése érdekében, mely felgyorsítja a népességre inkább csökkenteni igyekeznek részben azzal, hogy az iparosítást a hátrányosabb mozgást és a lakáspiaci tevékenységet országosan és a fővárosban egyaránt. helyzetű régiókban, megyékben támogatják, részben, hogy határozottabban szá- A . . . . . .. .. , . . . . „ . „ ... .... , ..... . . ... . _ TV. , . . . A budapesti ipar napjainkig kialakult részaránya az ország iparán belül nagyjából monkár.k ..főváros, ,par, u„mek okon. kornyvat, terMásak (la*#, ,1... t. , , , . létMlm,(ín knrt E;én „9uljn vlss;afe|lK2té5. a ZLés (apzennyező és íaj-forrásokj megszüntetését. csökkentés, a továbbiakban mát csak olyan mértékben indokolt, amennyiben A budapesti ipar esetében az általánosan megfogalmazható iparpolitikai prioritá- a főváros infrastruktúrájának a tehermentesítése, a környezet gazdaságosan meg sokon belül azon gyártási ágak, termelő tevékenységek fejlesztése kívánatos, ame- nem szüntethető károsítása, vidéken jobban megoldható munkaerőellátás és esz- • lyek közhasznosítás ezt kikényszeríti. Az országos átlagnál nagyobb létszámcsökkenést- kötődnek a Budapesten kialakult innovációs szellemi bázisokhoz, a kutató-fej- a szelektív-intenzív fejlesztéssel elérhető nagyobb ütemű termelékenység-növekedéslesztő potenciálhoz, magas az intellektuális teljesítmény igényük, sel, az értékesebb termékek javára korszerűsödő termékszerkezet kialakításával kom- kialakult termelési tradíciók, a magasabb műszaki kultúra, a meglevő sajátos penzálni lehet. ■ infrastruktúra, a munkakultúra, a szakember ellátottság és utánpótlás miatt a k-i.w _ .• , . Budapesti iparon belül jelentős a szövetkezeti- és a kisipar szerepe. Iparpolitikánk . ,r<* 2 A. 08 * ... ... . _ . szempontjából, az ipar szervezeti struktúrájának korszerűsítése érdekében szükséges- a hely, áruellátás szempontjából jelentősek. a kisméretű vállalkozások léte, fejlődése, körének bővülése. Ezek: ! B ‘ # munkaeröe,,átás az ipar belső területi elhelyez- . terme(é#j kooperációs, bérmunka rtb. kötődnek a nagyiparhoz. kedését, a budapesti kutató bázisokhoz,- nem károsítják a természeti és lakókörnyezetet, . _ ... ., . ...... . .. . . . . . . .. . . .... . . .... , . . ... . . - termelési szolgáltató, vagy beszállítói tevékenységet végeznek a nagyipar részére,- csökkentik az infrastruktúra terhelését, energia-, víz- és hulladékszegésy techno- . , .. . ... ..... . . . . .. ... . ... 1X , , ..., ... ' .... 1 ... - a helyi lakossági áruellátásban mennyiségi, választéki hiányokat pótolnak, lógiákat valósítanak meg, csökkentik a szállításigényességét, .. . . 9 .. ....... ..... . , x, 1 , . , . * . ... . . ..... , - a lakosság részére nyújtanak különféle igényelt szolgáltatásokat.- az ipar szerkezetátalakítási céljait szolgálják, így: — a feldolgozó ipar részarányának további növelését, A kisszervezetek, a kisiparosok, valamint társaságaik tevékenysége és létszáma fel— az energia ipar súlyának csökkentését, tehetőleg tovább nő s a szelektív-intenzív iparpolitika érvényesülésével még szerve— a gépipar (elektronika, járműipar stb.) fejlesztését, zettebbé válik, számos beszállítóipari, feldolgozói, továbbá speciális, precíziós te-a gazdaságos vegyipari (gyógyszer, műanyag ipar) technológiák kblakítását, vékenységet stb. átvállal az állami, szövetkezeti és tanácsi szolgáltatóipartól. A múlt — új, korszerű technológiák meghonosítását, anyag-és energiaigényesség csökken- tendenciáinak továbbélését prognosztizálva e szféra területi igénye változatlan matését, rád, a szelektív-intenzív iparfejlesztéssel járó többlet vállalásához azonban már hely| | 48 2 tó I L—- 1 . ^ . .
