1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
238
• A főváros területén csaknem 160 illegális lerakóhely található, ahová gyakran ipari, A nagyobb ipari létesítmények legtöbbször koncentráltan helyezkednek el - az sőt veszélyes hulladékokat is szállítanak. Ezeknek a szennyezett területeknek a be- iparterületekre magasabb zajterhelési határérték vonatkozik — a lakóterületeken építése a későbbiekben nehézségekbe ütközhet. Igen sok illegális lerakóhely van működő üzemi zajkibocsátók pedig - a laza beépítés következtében - rendszerint azokon a területeken, ahol nincs szervezett hulladékgyűjtés (pl. hétvégi házas üdülő- kevésbé terhelik környezetüket, mint a belső területeken. területek, zártkertekkel határos erdők). a zajforrások közül területi hatását tekintve a legsúlyosabb problémát a közúti f közlekedés okozza. A zajvédelmi vizsgálat eredményei szerint a főváros főútvonalain a zaj egyenértékű A szintje 70—85 dB között van, de a mellékutcákon sem 2.14 ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM csökken 65 dB alá. A főváros belső területein a zajterhelés — a beépítés sajátosságai és a közlekedési zaj miatt — a mellékútvonalakon is szinte folyamatosan meg- A zaj- és rezgésvédelem területrendezési követelményeit tartalmazó jogszabályok haladja az előírt határértéket, a megengedett zajterhelési határértékeket a területi funkcióhoz kapcsolódóan határozzák meg, az egyes területfelhasználási típusokat négy kategóriába sorolva, az A lakóterületeken áthaladó főútvonalakon a közlekedésből eredő zaj mértéke alábbiak szerint: mindenütt jelentősen meghaladja a területre előírt maximumot, a túllépés mértéke 1. Üdülőterület, üdülőhely, gyógyhely, kórházi-, szanatóriumi negyed, védett tér- helyenként a 26-30 dBA-nál is több. Kiugrón magas a zaiterhalés az autópályák mészeti terület bevezető szakaszai melletti térségekben. 2. Lakóterület és intézmény terület laza beépítéssel. A vasúti közlekedésből származó zaj és rezgés különösen a pályaudvarok környé3. Lakóterület és intézményterület tömör városias beépítéssel. kén és a több fővonal forgalmát egyesítő pályaszakaszok mentén zavaró. A vasút 4. Iparterület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. zajterhelése összességében nappal a közúti forgalomból eredőnél kevésbé lépi túl A vizsgálat alapján Budapest zajövezeteinek területi rendszere - amelyek térbeli el- a tatárírtéket. Kedvezőtlen azonban az e tény. hogy sok helyen az éjszakai zajhelyezkedése jól követi e város szerkezetét -. valamint zajterhelési helyzete a követ- »im is a nappali szintet köMl,,i' '9V péld4ul a Kele"' a Nyu9a,i “ a Déli pályakezőképpen jellemezhető: udvar környékén a nappali zajszint 71-72, az éjszakai pedig 66-69 dBA között * I alakul, t — A belső városrészek a 3. zajövezetbe - lakó- és intézményterület tömör városias beépítéssel — tartoznak. E térségekben a zajterhelés jelentős és szinte egyenletesen A Ferihegyi repülőtér környékén az elmúlt évek intézkedései ellenére sem \ oszlik el, mivel a főútvonalak mellett a mellékutcák közlekedésből származó zaj- csökkent jelentősen a zajterhelés, javulást a két kifutópálya egyidejű üzemelése szintje is igen magas, elsősorban a csaknem állandó telítettség miatt. Ezttetéziaz hozhat majd. A repülésből származó zaj — főként a légifolyosók környékén — ese itt működő ipari üzemekben és raktárakban folytatott tevékenységből származó tenként a repülőtértől távolabb fekvő térségekben is zavaró lehet, zaj. Ez a helyzet jellemző ez V VI.. VII kerületre, valamint a VIII. ás IX. kerti- A; ( Mikibocsátók ielentds h4nyada tlillépj a teruletre előirt határértéket, let Mező I. ut - Hámén Kató utón belöli részeire. Némileg kedvezőbb a helyzet Az elmü,t hárpm évben 350 ipari létesítmény részletes zajmérését végezték el. a buda, oldalon, ahol a belső vérpsrészek mellékutcáinak forgalma kisebb, és kévé- ^ ^ kptele2tek 2aicsdkkéntésre. A zejhelyzet különösén a lakóterületen sebh ez özem, zaikibocsétőfc száma is. Itt a zajterhelés kevésbé egyenletes, eföüt- mű ,akóépülctek kp2é ékelödpt, ipa,i telephelyek esetében kedvezőtlen, vonalak es közlekedés, csomópontok közt „szonylag védett. za„al kevésbé tér- u9yanakkPr a jelentősebb ipari telephelyeknek mintegy kétharmada lakőterüt szrgate uz na mag. leten működik. Nehezen oldható meg a határértékek betartása a zöldterülettel, — A főváros középső, átmeneti térségeiben az összes zajövezet fellelhető. A tömör üdülőterülettel határos ipari létesítmények esetében is. városias beépítésű lakó- és intézményterületet az itt levő lakótelepek, illetve egyes kerületközpontok képviselik. Igen gyakori e térségekben a lakó- és intéz- Jelentős zajforrások továbbá a szabadtéri kulturális és sportlétesítmények, ifjúsági ményterület laza beépítéssel (2. zajövezet), míg az 1. zajövezetben — amely üdülő- parkok, amelyek ellen igen sok lakossági panasz merül fel. területeket, védett természeti területeket, zöldbeágyazott intézményterületeket tartalmaz, — találhatóak a jelentős közparkok, sportpályák, temetők. Ezekben az átmeneti térségekben lelhető fel a legtöbb 4. zajövezetbe sorolt ipar- 2.15 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSEGE terület lakóépületekkel és intézményekkel vegyesen. E területeken a közlekedési zajkibocsátás a főútvonalak mentén a legerősebb, míg a főútvonalaktól távolabbi 1 tömbökben elsősorban az üzemi tevékenységből származó zaj zavaró hatású. A la- A főváros környezeti problémáinak megoldása érdekében halaszthatatlanná vált a kóépületekkel vegyes iparterületek súlyos környezetvédelmi problémát jelente- települési környezet védelmének előtérbe helyezése, térbeli és időrendi feladatainak nek. Ezt mutatja az is, hogy a főváros lakosságának mintegy 10%-a él ipari zajjal mielőbbi meghatározása, és érvényre juttatása a terület- és településrendezési terveterhelt környezetben, és a 2800 jelentősebb ipari telephely közül 1800 lakóterü- zésben. Ennek egyik feltétele volt a települési környezet jelenlegi állapotának érté>, leten található. kelése, minősítése. — A külső városrészekben a laza beépítésű lakó- és intézményterületet tartalmazó A főváros környezetminőségének javításában - az utóbbi évek egyre hatékonyabb 2. zajövezet a jellemző. Itt található a legtöbb 1. zajövezetbe sorolt üdülő-és vé- környezetvédelmi hatósági tevékenysége során - sikerült eredményeket elérni, dett természeti terület is, elsősorban a budai oldalon. E térségekben a főútvonalak azonban egyes környezeti ártalmak és terhelések napjainkban még tovább fokozódzajterhelése jelenti a legnagyobb gondot. Jelentős forgalmi utak haladnak át a nak. A gépjárműforgalom óriási ütemű növekedése és az ebből származó légszennyeBudai Tájvédelmi Körzeten is, de itt a közlekedési zaj csak az útmenti - a fór- zettség, zaj- és rezgésártalom jelenleg a főváros települési környezete védelmének galomtól függő szélességű - sávot terheli. legsúlyosabb térségi problémájává vált. • Í72 59 I —] I
