1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
236
r r~ “I | l el. Az utóbbi 20 év nagyarányú építkezései — elsősorban a lakótelepek létesítése évben. A téli félévben lényegesen többször fordul elő határértéket (0,15 mg/m3 i és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra-fejlesztés — során 15 mélyterület szűnt napi átlag) meghaladó szennyezettség, mint a fűtésmentes időszakokban. Budapest meg részben, vagy teljes mértékben. így a jelenleg nyilvántartott mélyterületek legszennyezettebb területei a II., V., VIII., X., XX., XXI. kerület egyes részei. A reszáma 42. Ebből Budán 12, Pesten 30 található. A mélyfekvésű területeket a latív magas, egyes esetekben az ajánlott felső normaértéket is meghaladó S02 f BVSZ 7. sz. melléklete alapján a 21. sz. tervlap szemlélteti. A BVSZ-ben felsorolt szennyezettség okai a fűtés, az ipari emisszió és a rossz átszellőzési viszonyok (pl. > területekhez képest 2 további, a MAFI vizsgálatában szereplő mélyfekvésű területet II. kér.) is mutat a térkép, ezért a kerületi ART-k készítése során a mélyfekvésű területek to- . _________ A nitrogéndioxid mennyisegének éves átlagai csökkenő tendenciát mutatnak. Azelvábbi pontosítása szükséges. mú)t t|f gz éves át|agérték 0,053 mg/m3 értékről 0,031 mg/m3-re csökkent, Budapest talajvize irreverzibilisen elszennyeződött, bakteriológiailag és kémiailag így messze alatta marad a WHO által ajánlott 0,075 mg/m3 határértéknek. A erősen szennyezett, csak bizonyos ipari felhasználásra alkalmas. A szennyeződést szennyezettség kevésbé szezonális mint az S02 esetében. Az átlagértékek és a nora csatornahálózat szivárgása, a szennyvízszikkasztás, a levegőből a talajba bemosott matúllépési %-ok valamivel magasabbak a fűtésmentes időszakokban, ez a közlenehézfémek és a veszélyes hulladékok nem megfelelő tárolása okozza. Budapest kedés emissziójából adódik. A legszennyezettebb területek a fővárosban az I., II., egyes beépített területein a talajvíz megemelkedett, a pincéket elönti és a közmű- VI., VIII., X., XIII. és XVIII. kerület egyes részei. építést akadályozza. A talajvíz emelkedését részben műszaki létesítmények (Metró . . ,___1cn . .. ... . J T... _ . ' . ’ . , . L • x* i - x. síi Az ülepedő por mennyisége a 150 tonna/km3/év határértékét nem lepi túl, az elfoldmuvei, egyéb alapozások okozzák, részben az ipari vízkivétel megszűnése, ill. . no* /l jía l • x*. • xi . ..... ..... múlt néqy évben 93-99 tonna/km3/ev közötti átlagértékeket regisztráltak. A fűtéscsőkkon^sp pIo mentes időszakban a porszennyezettség a mérőhelyek többségében magasabb értékelj A természetvédelmi területeken, a hidrogeológiai védőterületeken és a nyílt felszíni két mutat. Ennek részben meteorológiai okai vannak, részben a köztisztasági helykarsztterületeken a talajvíz tisztaságának megőrzése elengedhetetlenül fontos a tér zet, ill. a nagyobb építkezések és az azokkal járó fokozott közúti forgalom (tehermészeti táj megvédése, az ásvány- és hévizek vízminőségének védelme érdekében. szállítás) okozza. Környezetegészségügyi szempontból a porban levő toxikus fémA talajvíz szennyeződése károsan befolyásolja a parti szűrésű kutak vízminőségét is. tartalom okoz problémát, erre higiénés határérték nincs megállapítva. A fő légszennyező anyagok immissziójának változását 1976-86 között a 2.13—1. ábra * / A főváros potenciális vízbázisát jelentő partiszűrésű kutak vízminősége ma még meg- szemlélteti y , j felelő mind kémiai, mind biológiai szempontból, de emelkedő tendenciát mutat a nitrát, s bizonyos kutaknál az ammónia, a vas és mangán szennyeződés. Az ivóvíz szükséglet 60%-át a Szentendrei-sziget termelőtelepei, 30%-át a Csepel I—II. vízmű fedezi. A balparti termelőegységek, a nagyfelszíni vízmű (időszakos üzemeltetéssel) A FÖ LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK IMMISSZIÓJÁNAK 2.13-1 ábra és egyéb termelőhelyek az ivóvíz további 10%-át adják. ÉVES ÁTLAGÉRTÉKEI Budapest szenny- és csapadékvizeinek befogadója a Duna. A fővárosban keletkező kommunális- és ipari szennyvíz átlagos napi mennyisége közel 1,2 millió m3. 0,05 • . A közcsatornán elvezetett szennyvizeknek csupán 20%át tisztítják biológiai úton is. /\ A szennyvíz 70%-a mechanikai tisztítás után, 10%-a minden tisztítás nélkül jut a fo- / \ lyóba. A csatornahálózatból kikerülő csatornaiszap, homokfogó- és rácsszemét le- / \ 1 rakása jelenleg a Csepel sziget északi részén történik. Ez a lerakóhely hatósági enge- / 4/ 2 dély nélkül üzemel, s gyakorlatilag már betelt. Felszámolása fontos feladat lenne, 0 10 ■ ^ 'v P^L.10 t km _ mert a terület a vízmű hidrogeológiai védőterületén belül található. N"‘ A LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELME S02 mg/m3 0,15' ^ A főváros levegőminőségét az ipari technológiák korszerűsítése, az energiahordozók * ___________ ar ányaiban bekövetkezett kedvező változások, illetve a gépjárműforgalom folya- ^ matos növekedése határozza meg. Ezeken kívül a meteorológiai tényezők, a dombor- N02 mg/m3 zati és átszellőzési viszonyok, a biológiailag aktív felületek aránya is befolyásolja a levegő minőségét. Az utóbbi években a közúti közlekedés a legjelentősebb emisszi- , | , . , , t----1 > ó s forrás, a megnövekedett és korszerűtlen összetételű, elöregedett gépjárműállo- 1976 1978 1980 1982 1984 1986 mány következtében. ; | 1 I Budapest kéndioxid szennyezettségének éves átlagértéke 0,07 mg/m3 értékről 0,04 mg/m3 értékre csökkent az elmúlt 10 évben. A vizsgált időszakban a főváros A koromszennyezettség éves átlagértékei (0,009-0,01 mg/m a acsony szinten S02 szennyezettsége a WHO által ajánlott 0,08 mg/m3 felső értéket nem érte el. stagnálnak. A normatúllépés gyakorisága minimális. Budapest területen a koromAz éves átlagértékek azonban a szélsőséges légszennyezettségi helyzeteket elfedik. szennyezettség egyenletes eloszlást mutat, csak néhcny helyen a őz e e s s A téli fűtési időszakban a havi átlagértékek 3—5-ször magasabbak mint a nyári fél- a e9Y°ttes emissziója miatt — fordul elő határérték e etti oncentr ci . w* 57 V—— . . . mJ L~~" 1 ______________________
