1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

234

W '---------- ^ "------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 ■ -.^1. -IN — ^ ■ 11---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------.- ,— —!

I

| AZ INTEGRÁLT HÖELLÁTÁS KERÜLETENKÉNTI MEGOSZLÁSÁNAK 2.12-4 táblázat A mezőgazdaságilag művelt területeken a termőföld minőségét a tápanyag utánpót1 ENERGIAHORDOZÓI STRUKTÚRÁJA (Mértékegység: db) láshoz használt szerves- és műtrágya, valamint növényvédőszer nem rontja. A csa

r~~~j a jkdsokbói ' tornázatlan területek szennyvizei azonban veszélyeztetik a termőföld minőségét is,

i „ , mert szikkasztással a talajba jutnak, s nagy területeket szennyeznek el. A nehézfémKerület Lakásállomány szénhidrogén* közvetlen gáz j villamos tu- egyéb tüzelő . . , u .

s diapu lavtu- tutesu te*u »nVdq (szén i», mel szennyezett szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása súlyos környezeti

téses hto) fűtésű ártalmat okozhat.

1980 1985 1980 1985 1980 1985 1980 I 1985 1980 1985

7 16 132 16 400 1 713 1713 9326 12 ,13 700 770 4 393 , 804 A Fövárosi KÖJAL 108 mintavételi P°"to" vizsgálta a talaj nehézfém szennyezettII 38478 41 900 922 922 22 824 29013 740 814 13992 11151 ségét. A talaj ólomszennyezettsége a városközpontban, a fő autóutak és pályák

III 41 097 52 100 24 413 35 280 6 429 8 333 290 319 9 965 8 168 mentén a repülőtér, valamint az ipari centrumok körzetében (XIII., XVI., XX.,

IV. 29 351 36 000 10 213 21 877 4 340 5 443 139 153 14 659 8 527 wwll , , . . A . . . . ... nOQ/

f v 2027720400 600 600 14 274 13 583 1131 1244 4 272 4 973 XXII. kér.) a legmagasabb. A talajminták 22%-a tartalmazott több olmot a megen

vi 27121 27200 800 800 16 309 16 656 401 440 9 611 9 304 gedhető mértéknél. Az említett iparterületek körzetében a talaj kadmium, réz és

VII. 36 883 36 900 600 600 20 942 21 576 640 704 14 701 14 020 ■ , „„„,..4.. manac

vili. 41 683 41300 3 036 3036 18840 23503 687 756 19100 14005 cinkszennyezettség maga .

IX 33 057 33 600 7 581 7 823 13 069 16 240 587 646 11 820 8 891 „ . , . .......................................................................................................

x

. 31 207 34 600 4 460 16075 5554 6 920 106 117 21 087 11 488 A barlangok hozzávetoleges felszíni térségéit a 21. számú tervlap tünteti fel,kialakíXI. 60 092 65 100 26 821 33 816 18 955 25 409 922 101413394 5861 tásukkal és elhelyezkedésükkel részletesen a 2.8 fejezet foglalkozik.

XII 29 324 31 300 200 200 19 743 21 642 1 100 1 210 8 281 8 248

xm 51 842 59000 19575 24533 20398 23511 164 180 11705 10776 a barlangok feletti területek hasznosítása befolyásolja azok állapotát. A csatorna, ■ l;|. XIV 58 370 59 800 17 710 18172 19 208 24 208 1 643 1 807 19809 15613 .... ... . ... . ......... ....

x

v. 36 060 37400 16286 16286 1,17 3403 209 230 18532 17 482 hálózat szivárgása és a csatornazatlan területek szennyvízszikkasztása miatt a hévxvi. 2433426400 - - 4 761 6335 349 383 19244 19682 források vizei bakteriológiailag kémiailag szennyeződnek, a barlangok falai, a csepp

i 7 '■ / ' xv"- 18 254 25 200 - 5 854 1 974 2 567 173 190 16 107 16 589 . ,__„ , , „oL, LWttHnul, fr.1 D4l„*lr.wi Ka,lo„„v

XVIII. 31 693 36 000 6 971 8 627 2 424 7555 80 882221819730 ko képződmények ka osod. a (pl. Pálv gy ba ang).

XIX 22 300 28 500 2 745 8 891 4 641 9 094 41 45 14 873 10 470 „ , , , ..... , , ,

xx. 36 908 39600 3 882 4777 4 669 13 630 277 305 28080 20888 A pincerendszerek kulonbozo korú mészkövekben, olykor természetes barlangok

xxi. 2574931600 6711 10521 4 621 7309 24 271439313743 folytatásaként alakultak ki: a Várhegy alatt, Kőbányán, Budafokon és Nagytéténys , | XXM______________16597 19300 2133 2744 2240 5 858 145 160 12079 10538 ben. A pincerendszerek rossz állapota, nem megfelelő szilárdsága - különösen a

Ö

sszesen: 7267898006oc,5728822314723665^303901 ,0548 1, 602 312 295 261950 XXM. ker.-ben — az épített környezetet, a felettük levő épületeket, infrastruktúrát

! veszélyezteti. Ezzel a környezeti ártalommal - mint az épített környezet részével —

részletesen a „Települési környezet” fejezet foglalkozik.

Budapest csúszásveszélyes területei természetes és mesterséges tényezők komplex

2.13 KÖRNYEZETVÉDELEM egymásrahatásából alakultak ki. A területek többségének alapkőzete a budai márga

és a kiscelli agyag, ill. a pesti oldalon a pannon agyag. A szikkasztás káros a csúszás A környezetvédelmi törvény értelmében a terület és településrendezési tervezés fo- feltételeinek kialakulása szempontjából, mind a már megcsúszott, mind a csúszásra

lyamán a környezetvédelem szempontjait figyelembe kell venni. Részben a szakági hajlamos területeken. A már megcsúszott terület megfelelő ellenintézkedéssel (szimunkarészek eredményeinek összegzéséből, részben önálló környezetvédelmi ága- várgók, támfalak, tereprendezés, csatornázás stb.) állékonnyá tehető. Budapest tezati vizsgálatokból állapítható meg a főváros környezetének jelenlegi helyzete, rületén a BVSZ 5. sz. melléklete alapján 33 nyilvántartott csúszásveszélyes terület

veszélyeztetettségének mértéke. Külön rész taglalja a zaj és rezgésvédelmet. Erre található, ebből 27 a budai, 6 a pesti oldalon,

azért van szükség, mert a korábbi ART-k nem tartalmaztak ilyen vizsgálatot, ill.

tervet, ugyanakkor egyes városrészekben - különösen a közúti forgalom növekedé- A budai olda,on a felszínmozgatást természetes és mesterséges (szikkasztás, alábáse miatt - a zajártalom az egyik legsúlyosabb környezeti ártalom. Külön fejezet "Vászás> tényezők okozzák, a felszínmozgás az épített környezetet károsítja. A pesti

tárgyalja a települési környezet összefoglaló értékelését is. olda,on mesterséges tényezők okozzák a talaj elmozdulását. A felszínmozgás miatt

a terület beépítésre alkalmatlanná válik.

Felszínmozgás veszélye miatt teljes építési tilalom van a III. Bécsi út I. II. III. számú

I A FÖLD VÉDELME feltöltött bánya helyén, szikkasztási tilalom pedig 6 helyen indokolt: a II. Apostol

L út, EndrődiS.út,Bimbó út, III. Róka hegy,XII.Kútvölgyi út,Normafa lejtő környékén.

Az 1987. évi földhivatali földnyilvántartási adatok szerint a főváros területének

közel 30%-a, 15 402 ha áll mezőgazdasági művelés alatt. Ezen kívül a termelést szol- A BVSZ-ben és a MAFI vizsgálata szerint nyilvántartott felszínmozgásos területeket

gáló művelési ágakhoz sorolható a 4881 ha erdőterület és az 53 ha nádas. A nagy- a 21. sz. térkép szemlélteti. A MAFI elkészítette Budapest építésföldtani térképI üzemek használatában 8400 ha mezőgazdasági művelésű terület van. A város fejlő- sorozatát. Az itt feltüntetett felszínmozgásos területek némileg eltérnek a BVSZ

désének következményeként az elmúlt középtávú tervidőszakban a mezőgazdasági területeitől, ezért a kerületi ART-k készítése során újabb vizsgálatokra lehet szükség.

területből 1557 hat vettek el. Az elvont földterületekből 858 hektárra erdőt telepi A (öbárosban 120 III anyagnyerő hely található, melyek összterülete mintegy

tettek, ami környezetvédelmi szempontból igen előnyös. A többi terület elyonására 650 ha A t2 müköd(j b<n a |ak<m tartiletektö| táv0| helyezkedik el. A felhagyott

a koncentrált lakásépítés, autópálya-létesítés stb. okok miatt elkerülhetetlenül szűk- k jrfma ebbö| fe|tö|tatlen Közü,ük néh4nva, természetyédelmi te

ség volt. A "agyobb lakótelepek (Békásmegyer, Káposztásmegyeri a főyárosi átlag ^ „yilvénftottak. ezek földtani kütatási oktatási célokat szolgálnak. Ilyenek

nál gyengébb mmőségu mezőgazdaság, területekre kerültek. a x| ^ 6rdögorom kefajt(i a ker .i Róka.he^i bánya és a II. ker-i Faze

I _______________________- —mmm —------------------I I-L—- - i a :______________________