1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

214

r r- -1

| 2.8-3 táblázat folytatása 2.8-4 táblázat folytatása

Bel-külterjes Lakónépesség 1 főre jutó Zöldfelületek Játszóhely Fasori fa

1 Kerület parkterület Zöldfelület Kerület Összes terület belterjes tér. külterjes tér.

(mJ) (fő) (m2) m‘ mJ mJ (db) (db)

I

_________________________________________________________________ ________________________—----------------------X

II. 269615 82501 3,3 XVIII. 889 675 713068 176607 124 60 493

r XIII. 1 549 810 144 373 10,7 XIX. 545 492 480 784 64 708 86 34 930

* XIV. 2 220 064 152 209 14,6 XX. 591 635 590 508 1 127 93 59 578

XV. 1 100617 99 462 11,0 XXI. 874 075 811 865 62 210 110 24 996

■ XVI. 243 627 69 363 3,5 XXII. 349 338 325 728 23 610 76 17 114

.fpjf' ívül Zm m 8 i Összesen: 18 188 787 } ,6 486 380 I 700 377 | 2190 554 569

XIX 545 492 78 792 6,9 Játszószerek száma: 13 220 db.

XX. 591 635 98 126 6,0

XXI. 874 075 87 746 10,0 Sportterületek: nem feltétlenül zöldfelülettel borított részei a városnak. A korábbi

XXli. 349 338 56 950 6,1 fásított, nagy szabadterülettel rendelkező sportterületek csarnokokkal, uszodákkal,

"összeserv 18 188 757 2 071 484 8*8 egyéb fedett és burkolt létesítményekkel gazdagodtak, zöldfelületi jellegük csők

L I I kent.

A közcélú belterületi zöldfelületek legnagyobb része a kisterületi egységekből álló, ... , . , . .... . , .

/ , . , ....... .... . , Helyszineles és térképes mérések szerint a sportteru letek mennyisege kerületenként a

elaprózott, nehezen fenntartható kozkert kategóriába tartozik. A normatívák sze- következő

rinti 21 m2/fő összterülettel szemben 8,8 m2/fő jut lakosonként a fővárosban. Megjegyzendő, hogy az utóbbi szám nem reális, mert a szabadonálló beépítésű területe- SPORTTERÜLETEK KERÜLETENKÉNT 2.8-5 táblázat

ken a magánkertek lényegében pótolják az előírt közkerteket.

I. 4,4 ha XIII. 30,5 ha

Magánkertek: a fővárosi zöldfelületi rendszer legjelentősebb összetevő elemei közé "• 9.3 ha XIV. 42,2 ha

tartoznak. Fákkal való borítottságuk a használati módtól függően változó, 40—80% Ml' 18.6 ha XV. 11,2 ha

IV 45 4 ha XVI 13 9 ha

közötti. Legnagyobb területi arányban a családiházas, lazán beépített övezetekben ' _ ‘ V)j 16‘4 ha

találhatók. A családiházas beépítés döntően a II., III., XI., XII. és XIV. kerület jelen- Vj _ xvm 8 5 ha

tős részén, valamint a XV., XVI., XVll., XVIII., XX., XXI. és XXII. kerületben jel- VII. - XIX. 17,7 ha

lemző, ezen kerületekben a magánkertek a zöldfelületi rendszer területileg legjelen- Vili. 28.6 ha XX. 27,8 ha

tősebb elemei. Legnagyobb jelentőségük a környezetkondícionálásban és a napi sza- lx 15.9 ha XXI. 23.3 ha

L badidő egészséges környezetben történő eltöltésének lehetőségében van. X' 74,4 ha XXII. 12,0 ha

XI. 34,7 ha Összesen: 447,3 ha (2,17 m2/fő)

Al . XII. 12,6 ha

KÖZCÉLÚ ZÖLDFELÜLETEK, JÁTSZÓHELYEK, FASORI FÁK 2.8-4 táblázat

■ KERÜLETENKÉNT (1986. XII. 31.) A sportterületek teljes mennyisége a Népstadionnal és a lóversenypályával együtt:

Fővárosi Tanács V.B. Közmű- ét Mélyépítési Fő igazgatósága adatai 710 ha

Zöldfelületek Játszóhely Fasörrfá A sportterületek alapvetően két kategóriára oszthatók: kiemelt egyesületi sportterüKerület összes terület belterjes tér. külterjes tér. letek, melyek elsősorban a minőségi sport érdekeit szolgálják és kisegyesületi, vállam2 m2 m2 (db) (db) lati, lakossági sportterületek, melyek célzottan a tömegsport és a népegészségügy-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------érdekeit szolgálják.

f

m I. 747 365 722 492 24 873 33 5 373

300 376 219 946 80 430 35 14 514 A lakossági sportolás bázisai még a lakóterületi és városi parkok sportolásra alkalmas

111 2 056 151 1 950 443 105 708 214 22 726 területei, valamint a parkerdők. A budai oldal ellátottsága ebből a szempontból is

IV. 720 525 678 715 41 810 110 27 228 , . ’ K

! 1 V. 149 637 149 637 - 24 3 385 kedvezőbb.

Vl- Ü566? ~ 9 4327 Fasorok: a városi zöldfelületi rendszer vonalas létesítményei, melyeknek a városkép

VII 21 838 21 838 j ^ 2 200

vm 292 515 282 901 9 614 33 9 637 alakításában és a környezetminőség javításában jelentős szerep jut. Adatait a FőváIX. 791 186 711 418 79 768 115 16 147 rosi Tanács VB. Közmű- és Mélyépítési Főigazgatósága fenntartási kimutatásai tartalX. 2492306 17406887 751 618 151 26 775 mázzák. Budapesten összesen 554, 569 db útsorfa volt 1986. XII. 31 .-én. Legkedve7 XI. 1 562 518 1 487673 74 845 269 33 079 sebb útsorfa az V., VI. és VII. kerületben van, legtöbb a XVIII. és XX. kerületben.

Xll. 269 615 247 039 20 576 18 12 329 A teljes famennyiség mintegy 3000 km egyoldalon fásított útszakaszt jelent. Megíl": 2!^ 2tó íw jegyzendő, hogy a fasorok fajtaösszetétele sok helyen kedvezőtlen, fgy a városi ártalxv 1 100 617 1 057 158 43 459 202 34 724 mák fokozottan pusztítják azokat. További jelentős veszélyeztetést jelentenek az

xvi. 243 627 215 976 27 651 55 37 041 útkorszerűsítések, közműátépítések, műtárgyépítések és maga a gépjárműforgalom.

XVII. 394 732 350 370 44 362 62 40 857 A pusztulást a pótlás sem mennyiségi, sem minőségi értelemben nem követi. A fasorok egy része fokozott jogi védelem alatt áll, a védett fasorokat a BVSZ tételesen tar- talmazza.

t , 4/<-( 33

* I

L1-—- -.1 ^. . ______________________