1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
209
r~ r~ —i i * Római kori épületmaradványok legnagyobb számban öbuda területén találhatók, BUDAPEST VÁROSKÉPE mert itt volt Pannónia Inferior tartományi székhelye, Aquincum légióstábora és polgárvárosa. Az 1970-es években, az óbudai lakótelep építésekor számos nagyértékű A Duna két oldalán létrejött, három városból 1873-ban alakult Budapest nagyvárossá emlék került napvilágra. Egy részük műemléki helyreállítása megtörtént, s most válásának alapjait az 1867-es kiegyezést követő gazdasági fellendülés teremtette meg. nyomokban bár, de érzékeltetik a római kori összefüggéseket. A kiegyezés után épült ki a Budapestre irányuló vasúthálózat. Ez időtájt alakul ki ^ nagyszabású városépítési tevékenység eredményeként Budapest gyűrűs-sugaras városA közlekedésfejlesztési beruházások jelentős római kori maradványok megőrzését, szerkezete és létrejönnek e szerkezet legfőbb elemei. Kiemelkedő ezek közül a Duna bemutatását tették lehetővé nagyvonalúan. (A Flórián téri aluljáró és környezetében menti két rakpart, a Dunán átívelő — önmagukban is jelentős városképi elemként jea római tábor középületei és városfalai, kapui.) lentkező — hidak, a városba vezető sugárutak és a két belső körút. Felépülnek — az utak között kialakult „tömbös" várostesten belül-a legszebb (legtekintélyesebb) Aquincum polgárvárosa romterületének kiterjedése már az elmúlt század végén tör- középületek. tént feltárások nyomán ismert volt, megtartásáról azonban az akkori városfejlesztés Budapest jellegzetes városépítészeti arculatát, amely az alapvető városszerkezetből nem gondoskodott. A Szentendrei út és a HÉV, ill. az esztergomi vasútvonal, vala- nőtt ki, nem változtatta meg a két világháború közötti jelentős növekedés, sem pedig mint az Óbudai Gázgyár telepítése a romterület négy részre szabta. E környezetben az 1945 utáni újjáépítés, és nem változtatta meg az azóta szükségszerűen megvalósult kialakított — Kaszás dűlői, Római úti és Mocsáros dűlői lakótelepek - csak a saját városi expanzió, a beépített területek növekedésével együttjáró tömeges lakásépítés tervezési határaikon belül eső emlékekkel foglalkoztak. A római kori város egységé- sem. ; / nek érzékeltetése még előttünk álló feladat. ...... Budapest városszerkezetének, a szerkezet térbeli megjelenésének legjelentősebb eleme, és egyben tengelye a Duna. Ennek panorámájában kirajzolódik a város strukA Hajógyári szigeten levő értékes maradványok bemutatása a hajógyár ottani műkő- t-rája érzéke)hető a természeti (táji) és az épített környezet kivételes egysége, Budadésével nem összeegyeztethető. A budai oldalon még szabad területen találhatók az pest világvárosi atmoszférája, amelyben együtt él a város múltja és ennek értékes [ albertfalvai castrum és vicus maradványai, míg a nagytétényi castrum maradványai hagyományai, valamint a mai élet lüktetése. beépített területen fekszenek, s csak egyes részleteinek feltárása történt meg. A pesti oldalon a Március 15. téri római erőd maradványainak bemutatását a korábbi föld- Budapest városképnek legnagyobb értékei, a városképegyüttes legértékesebb elemei alatti múzeum helyett jobban oldja meg a parkterületbe foglalásuk. a Duna mentén szerveződtek. Aki Budapestet felidézi, az a Dunára gondol, látja a hidakat, a budai rakpart mentén A középkor épületemlékei - a római kori romokhoz hasonlóan - már a múlt század a fo|yó vjZében tükröződő „csipkés" városképet, a Várhegyet, a Gellérthegyet és a óta megbecsültek voltak. A Margitszigeten az 1838 as árvíz nyomán került napvilágra budaj hegyoldalakat, a pesti oldalon a rakpartra kiülő Parlamentet, az új szállodákat, a domonkos templom romja, s bár azóta több alkalommal folytak feltárások és a régj vámházat (a mai Közgazdasági Egyetemet), helyreállítások, a kolostor teljes területe a mai napig sem ismert. Ennek ellenére legjobb érvényesülése a középkori - domonkos, ferences és premontrei - romoknak ^zek a legfontosabb városképi elemek azonosulnak bennünk Budapest legfőbb érté éppen a Margitszigeten látható, lévén, hogy a sziget úgyszólván teljes területe köz- keivel. park. Hasonló a helyzet a Tabán bontása idején feltárt középkori épületmaradvá- A dunai panoráma déli hangsúlya az Erzsébet-híd, amelynek két oldalán, a két hídfőnyokkal, s azokkal, melyeknek bemutatása környezetük parkosításával járt együtt, hgn g v^ros történelmének nagyértékű együttesei találhatók. A budai oldalon — talán mint például a Szent Lázár templom maradványai a Bugát utcában, vagy a III. kerü- a |ggrégjbb emlék — az eraviszkusz maradvány, e mellett a szép barokk tabáni temleti Mókus utcai iskola udvarán a klarissza templom és kolostor. p|om a Ge||ért-hegy oldalán a Gellért emlékmű, a hegytetőn a Citadella a Szabadság szoborral. A pesti oldalon a festői barokk plébániatemplom, gótikus szentéllyel, re- A harmincas évek tudatos várostörténeti kutatásai révén megismert emlékek egy ré- neszánsz pasztoforiumaival és az ősi átkelőhely védelmére épített római erőd romjai, szének helyreállítása és környezetbe illesztése - mint például Mátyás király nyaralójának maradványai a Vörös Hadsereg útján — még várat magára. Erről a helyről távolabb tekintve megjelenik a budai hídfő többszintes forgalmi csomóf>ontja, a Gellérthegy meredek sziklái alatt meghúzódó török-kupolás gyógyfür- l A kamaraerdei kánai Szent Szabina bencés kolostor maradványai már a múlt század dő, és a budai látkép legjellegzetesebb elemeként a Palotából és a Várnegyedből álló végén ismertek voltak, védelmükre és helyreállításukra azonban azóta sem került sor. Várhegy, ennek fundamentumaként jelentkező bástyafalakkal, a buzogánytoronnyal Egyedül a Budakeszi úton a Pilisi Parkerdőgazdaság területén készül a budaszentlő- ós a barbakánnal. rinci XV. századi pálos kolostor s templom helyreállítása, bemutatása. . . „ . * , -,x l x. « • ■ «• •■-____ . t A Várhegy Budapestnek a világ kulturális örökségei kozott számontartott épulet- A pesti városfal egy szakaszát még az 1930-as években szabaddá tették a Királyi Pál **** u. 13/b. számú ház udvarán. Az 1960-as, 1970-es években folytatódott ez a tevékeny- A Palota-együttes helyreállítása befejezéshez közeledik. A volt királyi palotát újjáépíség a Múzeum krt. - Magyar és Bástya utcai épületek közös hátsó telekhatárán lát- tették, az épület minden szárnya elkészült. A déli - barokk - palotaszárnyban a ható falszakaszok bemutatásával. Budapesti Történeti Múzeum, a hajdani neobarokk nyugati és keleti szárnyakban az Országos Széchenyi Könyvtár és a Nemzeti Galéria kapott helyet. Évek óta műkö- A közelmúltban, a Váci utca burkolatának felújítása során került sor a Váci kapu dik a Várszínház - nem épült még újjá a Szent György tér és a Dísz tér közötti, ma maradványainak jelzésére a kövezetben. is romos és a háború nyomait magánviselő volt Honvédelmi Minisztérium épülete. , 28 I________________________ | ----Mm _ L—- _i _________________W_____________________________
