1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
200
r r~ ~~i I ! 2.2 NÉPESSÉG 2.3 KÖZPONTRENDSZER Budapest népessége 1970-1985 között 75 ezer fővel, azaz 3,7%-kal növekedett. A főváros területi szerkezetét a történeti fejlődés során kialakult gyűrűs, illetve körEzen idő alatt 401,3 ezer ember született és 457,7 ezer halt meg a főváros- cikk alakú funkcionális zónák jellemzik. A funkcionális zónákban - a közlekedést bán, tehát természetes fogyás következtében 56,4 ezer fővel csökkent volna a hálózat csomópontjai által determináltan - sűrűsödési gócok alakultak ki az intéz^ népesség száma, ha a vándorlások nem növelték volna 131,4 ezer fővel a lakosságot. ményhálózatban, amelyek a város szociális ellátórendszerének műszaki-fizikai rendA gyermekkorú népesség (0-14 évesek) száma 90 ezer fővel, a nyugdíjas korúak SZer*' képezik; Az in*z "Ny hálózat tömörülése folytán sajátságos központrendszer (55-X ill. 60-X éves) száma 55 ezer fővel növekedett, ugyanakkor a munkaképes JOtt tre’ ame y ^Y1"*3 az e * sszervez s 3 apját is képezheti, korú népesség száma 70 ezer fővel csökkent. Budapest központrendszere alapvetően két tényező, mégpedig A lakónépesség városon belüli mozgását az elmúlt időszakban az jellemezte, hogy " 3 történeti városfejlődés a hagyományok (31 -es és 32 es építési övezet), valamint _ . i u . . • . i ii-ii, , . ,. — 3Z elmúlt két évtized tudatos városfejlesztési-decentralizálási, tömeges lakásépítési a város belső területein jelentősen csökkent a lakosságszám, ugyanakkor a külső , , , . . .. , ' a . .. .. .. . , , ,, , ... . , tevékenysége (33-as építési övezet) révén kerultekben dinamikusan növekedett. A nepessegváltozás területi megoszlásának ... ..... . . „ , , főbb adatai a következők- alakult ki. A kozpontrendszer jelentőségét az ott koncentrálódó intézmények és tercier, valamint kvaterner munkahelyek adják. Ezen túlmenően a kózpontrendszer- hez jelentős forgalmi csomópontok is kapcsolódnak. BUDAPEST LAKÓNÉPESSÉGÉNEK TERÜLETI MEGOSZLÁSA (ezer fő) 2.2-1 tibiát.t A k°ípontképző intézmények (közép-, felsőfokú, országos és nemzetközi jelentőségű) koncentrálódása révén különböző, vagyis ■ . ------------ - középfokú, T erületi csoportok 1970 1 1980 I 1986 Változás %-a - felsőfokú, _____________________________*anuár 1~ ___________ 1970-85 között _ országos és nemzetközi K özponti fekvésű kerü- szintű központok jönnek létre. (Az alapellátás intézményei nem központképző jelleletek (»., v—IX.) 562,1 455,3 393,5 -30,0 gűek, bár koncentrálódhatnak egy-egy területen, de funkcionálisan nem igényelnek Budai kerületek központi elhelyezést, tervezésük a kerületi ART-ek keretében oldandó meg.) ■ (II.. ML. XI.. XII., XXII.) 462.3 543,0 573,0 *23 9 _ , . A központrendszer vizsgálata során 1986-ban - az 1976 óta érvényes övezeti terv te1 Pesti oldal átmeneti ..... . fekvésű kerületei rendszere alapján - 1688 intézményt rendszereztünk. Ezek ellátási területük (X , XIII . XIV.) 375 9 408 6 396 2 * 54 nagysága, illetve vonzáskörzetük és funkciójuk alapján az alábbi megoszlást tükröztékPesti oldal peremkerületei (IV., XV-XXI.) 600,8 652,4 713,3 *18,7 Összesen: 2001,1 2059,3 2076,0 ♦ 3,7 KÖZÉPFOKÚ FELSŐFOKÚ ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI 657 db; 38,9% 407 db; 24,1% 624 db; 37,0% A központi fekvésű kerületekben 30%-kal csökkent a lakosság száma annak ellenére, A megvizsgált és rendszerezett intézmények 54,1%-a — 913 intézmény — feküdt az hogy a lakások száma lényegében nem változott. Ez a csökkenés részben a lakás- egyes (főközpont, városrész- és kerületi) központok területén. Közülük viszonyok javulását tükrözi, részben azt mutatja, hogy e kerületek lakóértéke - 319 középfokú, csökkent. Nem jelent vonzerőt a leromlott épületállomány, a helyenként túl sűrű - 202 felsőfokú, beépítés, a korszerűtlen lakások magas aránya. Ez lemérhető abból is, hogy ezek- - 392 országos és nemzetközi jelentőségű volt. ben a kerületekben az idős korú népesség aránya messze meghaladja a budapesti átlagot. Budapest főközpontjában koncentrálódik 129 középfokú, 138 felsőfokú, 340 országos és nemzetközi intézmény. Ily módon a városközpontban található A budai oldalon a népességszám 23,9%-kal nőtt. Ennek oka, hogy az itt létesült - a középfokú intézményhálózat 19,6%-a, nagy lakótelepek mellett folytatódott az ún. zöldövezetek telkes lakóterületeinek - a felsőfokú intézmények 33,9%-a, és beépülése is. _ az országos és nemzetközi intézmények 54,5%-a. A pesti oldalon a városmaghoz csatlakozó és átmenetet képező kerületekben a népességszám 5,4%-kal növekedett. Ennek oka néhány nagy lakótelep felépítése volt. Látható, hogy Budapest főközpontja - a pesti oldalon nagyjából a Duna és a NagyA népesség növekedése 1970-1980 között még erőteljes volt 8,7%-os értékével. körút közötti terület- Budán a Várnegyed.illetve a Vízivárosa Krisztinaváros egy de a VI. ötéves terv időszakában csökkenés indult meg. része “ funkcionálisan az ország, Pest-megye és a főváros központja, de jelentős középfokú intézményi koncentráció is. Különösen jelentős az országos és nemzet- A pesti oldal peremkerületeiben a népességszám 18,7%-kal növekedett. Ennek közi intézmények koncentrálódása, amely területileg az V. kerület 02, 03, 05, 06, oka néhány nagy lakótelep építése mellett a számottevő családiházas és kisebb 07 és 08 városrendezési körzeteiben tömörül. Funkcionálisan az államigazgatási, mértékben a társasházas lakásépítés volt. A növekedés üteme a VI. ötéves terv idő- az államhatalmi, a hivatali (vállalati, igazgatási), a pénzügyi és a kutatási tevékenyszakában jelentősen felgyorsult, a budapesti lakásépítésen belül az e térségre jellem- ség uralja a főközpontot, de jelentékeny a színházak (Nagymező u. környéke) és a ző magánlakásépítés részaránya növekedett. kereskedelmi intézmények koncentrációja is. j t00 «_______í . ______________ F '» ' 1--- ~ ~~"P
