1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
192
r~ r~ ~i ' ^ A huszadik században a város növekedése tovább folytatódik. 1941-re Budapest laBEVEZETÖ kossága eléri az 1,2 millió főt, ugyanakkor a környező települések lakossága is roha• mosan emelkedett. 1950-ben a környező települések Budapesthez csatolásával létrejött a 22 kerületet magába foglaló, 1,590 ezer lakosú 525,15 kmJ kiterjedésű mai 1.1 BUDAPEST KIALAKULÁSA főváros. A városépítés a II. világháború okozta pusztítások helyreállításán túl az í egyes városrészek kiépítettségében, felszereltségében és ellátásában mutatkozó elBudapest az ország fővárosa, a Duna két partján terül el. Területének egyharmada a térések megszüntetésére irányult, hegyekkel övezett budai, kétharmada a síknak tekinthető pesti oldalon fekszik. Ezt a térséget a földrajzi környezet, a domborzati és éghajlati viszonyok már az idő- . ... HELYZETE AZ ORSZApraw számítás előtti korokban alkalmassá tették emberi településre. Barlangokban i.e. 12 BUDAPEST HELYZt l b AZ ORbZAGBAN 10 000 körüli időkből származó emlékek maradtak fenn és ettől kezdve minden . „ . . további évezredből maradtak nyomok az itt élő emberekről. Az időszámítás előtti BudaPest eufóPa' 'S je,entös na9vNos, mind területi kiterjedése, utolsó évezredben eraviszkusz települések találhatók e vidéken, amelyeket az ókori ™nd népességszáma (2 080 ezer fő az ország lakosságának közel 20%-a) tekintetéRómai-birodalom terjeszkedése nyomán, időszámításunk kezdete körül katonai b®n- A föváros az ország fe'sö 'Nyitásának színhelye - itt működik a felsőfokú intelepülések váltanak fel (Aquincum). A feltárások tanúsága szerint a közel négy év- tézmények 80%-a s egy en egy jelentős kiterjedésű (1 145,0 km2) agglomerációs századon keresztül fennállt település a kor magasszintű művészi és technikai meg- gvurű szervező központja. E területegységhez az 1005/1971. (II. 16.) sz. Kormányoldásaival épült ki. A magyarok a tizedik század fordulóján telepedtek meg e térség- határozat szerint 43 település tartozik. Ennek az övezetnek a kiterjedése azonban ben, főként a mai Óbuda területén és Csepelen; településeik a tatárjárás során sú- az 1985-ben készített és a Minisztertanács 1027/1986. sz. határozatával jóváhagyott lyosan károsodtak. Ezt követően az újjáépítés során Óbudán, Pesten, a Várhegy alatt regionális rendezés, terv megállapítása, szerint több vonatkozásban lényegesen városias települések épülnek, a térség kereskedelmi szerepet tölt be, a budai Vár- nagyobb. A középfokú ellátás szempontjából például 66 település tartozik a főváros hegyen felépített királyi várba települ a központi királyi hatalom. vonzáskörzetéhez. A nap. munkaerőmgázás még ennél is több. közel másfélszáz települést érint, az ingázók 86%-a e területekről utazik naponta budapesti munkahelyek- A reneszánsz idején Buda erős központi hatalom, európai jelentőségű, élénk és ma- re. gasszínvonalú művészi-kulturális életű székhely. E kor emlékei a felszabadulás utáni A fővárosban található munkahelyeken a szocialista iparban foglalkoztatottak ásatások nyomán kerültek felszínre. 23%-a (338,5 ezer fő) tevékenykedik. E munkahelyek állóeszköz értéke az országosA késői középkori magyar államiságnak, a gazdasági-kulturális fejlődésnek a török na*< 21°° a< 32 előállított ipari termékek volumene a 35%-a, az ex|x>rtra kerülőknek hódítás vetett véget. A harcok megakadályozták az iszlám nyugat felé irányuló to- m®9 enr,cl is nagyobb, a 40%-a. A vázolt adatok és arányok a fővárosi funkciótól vábbi terjeszkedését,de a 150 éves török uralom messze visszavetette a fejlődést,pusz- függetlenül is magyarázák Budapestnek az egész országra kiterjedő vonzását, tulást okozott, amelyet betetőztek a Buda visszafoglalását célzó ostromok. Az 1686. évi döntő ostrom során romhalmazzá vált Buda és a többi település. 1.2-1 ábra A XVIII. században főként a kereskedelem fejlődése révén gyors ütemű városfejlődés kezdődik. Újjáépülnek az egyes településrészek; Buda, Óbuda, a Víziváros és Pest. A / *•• f ^ S fk Duna mint vízi út, átkelőhelyei pedig mint a szárazföldi utak csomópontjai az orszá- ^ *Q Yv\ gos és közép-európai kereskedelem fellendülését segítették elő. A XIX. században V. ...^ j _» .jioycV-r-*"^ Buda katonai és közigazgatási központként is fejlődött, Pest a gazdasági életben töl- $ ^ I* 0 ~fí' VTA' <•* • r* tött be egyre növekvő szerepet. Lakossága gyorsan növekedett, a város terjeszkedett. lyrr-r*í^' J l Nagyobbszabású városbővítés során a Lipótváros már rendezési terv (1795) szerint V * 0 * •/• " °**o* \ ^ jött létre. A fejlődést a török hódoltságot követő Habsburg uralom ellen kialakult nem- " i * . 'vftÍQ J zeti tudat is segítette.Megjelent a század közepén a klasszicista stílusa nemzeti kultúra , y* / jegyeit hordozó és annak további erősödését elősegítő olyan épületeivel,mint a Magyár Tudományos Akadémia,a Nemzeti Múzeum,a Nemzeti Színház, a Lánchíd stb. <—. ]T / \ * \ "V. K » “V“ \/X \ f Az ipari forradalom az országban a mai főváros területére koncentráltan hatott. \ < /~ ® 5 |3 V * \ M • * " 4 * < A vasutak építése az ipar erőteljes fejlődését eredményezte. Ez a népesség gyors vy-—^7 > o i < */\^f * \ \ f növekedését vonta maga után. A XIX. század közepén mintegy 150 ezer ember élt a \ ° * \ f három városban (Buda-öbuda-Pest); egy negyed századdal később már közel 300 % • *.«./'"H/V' ^ ezer és a századfordulón már közel 700 ezer fő. Óbudát, Budát és Pestet 1873-ban \ 5 ^ 4-CT * • M * ^ IVSi S egyesítették és Budapestnek nevezték el. / V*r A nagy ütemű népességnövekedés a város terjeszkedésével járt. Ez az időközben lét- ” ” «S^iomar*ció határ* rejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának tevékenysége következtében tervezetten ■ -■■■ ^*9V*hJ’é8rh ( ment végbe, főképp a belső városrészekben. 1873-ban a város akkori területére sza- ___ ■ ieg«onto»bb útvonalak b ályozási terv készült, amelynek alapján kialakult a mai, de a korábbi évszázadok ha- ,°|v*-''l*fa|u|« gyományait is magába foglaló, gyűrűs-sugaras rendszerű városszerkezet. i ! 7 I \ * — —^— ————• j i«i [*—- 1 , ■_________________
