1988. július 8. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
204
I A program tervezetének - tartalmi szempontból - leglényegesebb koncepcionális célkitűzései az alábbiakban foglalhatóak össze: Meghatározó tényezőnek kell tekinteni Budapest lakossógszá- mának a hosszú távú időszakban várható alakulását. A központi tervező szervek által kiadott prognózisok egybehangzóan a lakosságszám csökkenését jelzik - 15 éves időtávlatban mintegy 00.000 fővel. A prognózisalkotás jelentős bizonytalan- sági tényezői miatt elkerülhetetlen azzal is számolni, hogy a csökkenés ilyen mértékben nem következik be. A "kinálati oldal" elvének gyakorlati alkalmazásával erre a problémára j# ■ nj úgy reagáltunk, hogy az ebből a szempontból legdöntőbb területfelhasználási elemnél - a lakóterületeknél - jelentős tartalékkal számolunk, amely a "biztonság" mellett jelentős mértékben könnyiti a középtávú és éves tervkészités számára az alternativ választási lehetőségeket is. A tervezet abból indul ki, hogy Budapest fejlesztésének területi súlypontját fokozatosan módositani kell annak érdekében, hogy a központi fekvésű városrészekben felhalmozódott elmaradások felszámolhatók legyenek. Ez egyben az intenziv tipusú területfelhasználásra való áttérés követelményének érvényre juttatását is jelenti. A gyakorlati városépítésben a városfelújitás (ennek keretében a városrész-rehabilitáció) egyre nagyobb súlyt kap. Ennek során a túlzottén magas lakássűrűségű zsúfolt térségekben csökken a lakássűrűség. Fontos azonban a meglévő lakóterületek tartalékainak kihasznáI lása is, a lakássűrűség reális mértékben történő növelése olyan környezetben, ahol ezt az adottságok - hátrányos következmények nélkül - lehetővé teszik. A lakóterületekre vonatkozó koncepció lényege tehát, hogy a különböző intenzitá■ 7üU I---------------------- J * j t •* II. V
