1988. január 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
318
ir n A javasolt szabályozás szerint a kerületi tanácsok forrásainak megoszlása a következő: Működési bevétel 4,2% Lakossági adó 1 ,g% Személyi jövedelemadó 21,0% Szabályozott bevételek összesen: 27,0% Állami támogatás 56,3% Egyéb érdekeltségi bevételek 12,3% Pénzmaradvány 4,4% Bevételek mindösszesen: 100,0% A Fővárosi Tanács által elosztott támogatások között az útkorszerűsítést az 1987. évi szinten, az intéz- ményfelújitási támogatást a középtávú tervvel egyezően vettük figyelembe. A lakóhdzjavltás előirányzata tartalmazza az ÁFA miatti többlettámogatást is. iú Az előzetes tervjavaslatokból megállapítható, hogy a kerületek kiadásaikat az alábbiak szerint kívánják felhasználni.- Működtetés, fenntartás 54,4%-Fejlesztés 11,1%- Vállalati kiadás 32,0% > - Feladatra nem osztott 2,5% Összesen: 100,0% A működtetés, fenntartás 10 905 millió Ft-os előirányzatán belül 4662 millió Ft a béralap, 485 millió f Ft az út-, liídfenntartás korszerűsítése, 565 millió Ft az intézményfelújítás, 200 millió Ft pedig gazdálkodási tartalék. A kerületek kezdeményezésére az önerős társulási formát, 1988. évben - kísérletképpen - kiterjesztjük az utak korszerűsítésére, elsősorban az önerős közműépítésekkel összhangban. A tanácsok a korszerűsítéssel kapcsolatos anyagköltséget vállalják, a többi ráfordítás a lakosságot terheli. Amennyiben a kerületi tanács az anyagköltség 60%-át viseli, további 40%-ot a főváros biztosit. E célra mintegy 30 millió Ft áll rendelkezésre. A fővárosi támogatást a társulás megalakulását követően igényelhetik a kerületi tanácsok. rí ^