1988. január 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
314
F JjéÉ I ■ \ , AZ 1988. ÉVI TERVCÉLOK ÉS PÉNZÜGYI FELTÉTELEK t A gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási Kormányprogram végrehajtásának tanácsi teendőivel összefüggésben 1988. évre célul tűztük ki a lakossági ellátási feladatok teljesítésében szerepet játszó tanácsi szervezetek — az apparátus, az intézmények és vállalatok — munkája szervezettségének, l színvonalának emelését. r Az előirányzatok kialakításánál érvényesítettük a Fővárosi Tanács 1988. évi tervének koncepciójában megfogalmazottakat, amelyben az eddigiekhez képest is erőteljesebb hangsúlyt kapott, hogy a tanács legfontosabb feladata a város üzemeltetése és működtetése. Ez a város működésének komplexitását is kifejezi. Tartalmazza az intézményhálózat működésén túlmenően az alapvető kommunális ellátás feladatait is. Az előző évek restrikciós intézkedéseihez képest ez változás, mert ez eddig nem szerepelt a kiemelt feladatok között, sőt a központi célkitűzésekben jelenleg sem szerepel. A működtetés prioritásának fenntartása érdekében a tervezés végső szakaszában végrehajtott forráscsökkentést a beruházásoknál érvényesítettük. A működtetésen belül társadalmi és gazdasági kibontakozás célkitűzéseivel összhangban a súlypontot a i lakossági ellátás legfontosabb területeire, s feladataira kell helyezni. A fő cél az egészségügyi és szociális ellátás, az oktatás, vagyis a társadalmilag legfontosabb intézményi rendszerek működőképességének fenntartása. ■ 9 A tanácsi intézmények gazdálkodása 1988. évben szigoriibb pénzügyi feltételek mellett megy végbe. Ennek kapcsán a központilag számitásba vett előirányzatok nem tartalmaznak még az un. priorizált körben sem dologi automatizmust. Az általános forgalmi adó fogyasztói árnövelő hatása részben kompenzálásra került, ezt figyelembe véve is azonban a jövő évi tervezett 14-15%-os fogyasztói árszin- | vonal emelkedés jelentős reálérték csökkenést jelent. A nem tcljeskörűen ellentételezett áremelkedések miatt - amely gyakorlat már több éve tart és az 1988. évre vonatkozóan még radikálisabban érvényesül - a lakossági alapellátást biztosító (egészség- ügyi, szociális és oktatási) intézmények helyzete is feszültebbé válik. Ezekben az intézményekben a ráfordítások meghatározó hányadát a bérköltségek mellett az épületek fenntartásával, fűtésével, világításával, tisztántartásával kapcsolatos költségek teszik Ri, melyek lényegében nem mérsékelhetőek. Már jelenleg is komoly gondot okoz, hogy a sorozatos energia árintézkedések kompenzálásának liiánya * elvonja az eszközöket az alapvetően fontos műszerbeszerzésektől, szükségszerű felújításoktól, karbantartásoktól és lényegében csaknem mindazon gazdálkodási tényezőktől, amelyek az ellátás minőségi követelményeivel vannak összefüggésben. Már nincs lehetőségünk arra, hogy a korábbiakhoz hasonló i kiemelt figyelmet fordíthassunk a középületek felújítására. A reálértékben csökkend előirányzatok pedig a szakmai ellátásra fordítható eszközöket fokozottan érintik. Szükségessé válik tehát a pénzügyi források differenciált elosztása, ami azzal jár, hogy egyes kommunális feladatok és az egyébként is mérsékelt út és intézményi felújítási lehetőségek tovább zsugorodnak. Nem biztosítható tehát, hogy a jelenlegi - már eddig is igen szerény színvonalú - útfenntartás, park- gondozás, az eddigi szinten marad. Ezeken a területeken a lakosság által is érzékelhető visszalépések befolyásolják a lakosság életkörülményeit cs közérzetét is. I i _^—————
