1988. január 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
296
I ________ i ^ Várhatóan felgyorsul a gazdasági szerkezetváltással összefüggően a munkaerő-átrendeződés folyamata. Az adóreform, az új vállalati szabályozók elősegítik a hatékonyabb foglalkoztatást, a gazdaságosan nem foglalkoztatható munkaerő leépítését. Mindezek következtében a felszabaduló munkaerő elhelyezése a fővárosban jelentős foglalkoztatási,feszültségeket mégnem okoz. A munkaerőkereslet és kínálat eltérő képzettségbeli összetétele miatt azonban a lakosság egyes rétegeit vagy csoportjait érintően keletkezhetnek elhelyezési gondok. A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei is kedvezőtlenebbek lesz- i nek, különösen a szakképzetlen fiataloknak kell számolni azzal, hogy a munkahely-kínálat mérséklődik. Ma már egyértelmű, hogy a jövőben jelentősen növekszenek a tanácsok munkaügyi szakigazgatási feladatai, ezért bővíteni szükséges eszközrendszerüket is. Alapvető, hogy időben felkészüljenek a jelentkező problémák megoldására, a szervezett átcsoportosításokra, az átmenetileg munkanélkülivé vált dolgozók elhelyezésére, az átképzésekkel és a pályakezdők munkába helyezésével kapcsolatos tanácsi feladatokra. összességében megállapítható, hogy közös összefogással a főváros megfelelő színvonalon üzemeltethető, a fokozódó igények egy része is kielégíthető. Fel kell azonban készülni arra, hogy a feszültség, a várakozás tovább fog növekedni. Politikai jelentőségű feladatunk, hogy az eddigieknél sokkal érzékenyebben reagáljunk a lakosság észrevételeire, vegyük figyelembe kéréseit. Csak igy igényelhetjük fokozott részvételüket a várospolitikai kérdések, a szociális gondok megoldásában. Növekvő mértékben támaszkodnunk kell önálló kezdeményezéseikre, támogatni indokolt a demokratikus folyamatok szélesítésére vonatkozó törekvéseiket. 4*/ Az előzőekben körvonalazott - igen visszafogott - 1988. évi célkitűzések elérésének lehetőségei még sok bizonytalanságot takarnak. Ezt is figyelembe véve fel kell készülnünk arra, hogy lehetőségeink további romlása, vagy előre nem látott halaszthatatlan feladatok jelentkezése eszközeink évközbeni átcsoportosítását teszi szükségessé. Ezt a központi jogszabályi és a belső gazdálkodási-ügyrendi szabályok keretei között - az ágazati felelősség érvényesítésével - kell megoldanunk. Ezen túl intézményeink szélesebb körét tervezzük felruházni az egységes pénzalap gazdálkodás jogkörével, továbbá elő- teijesztést teszünk a Pénzügyminisztériumnál az intézmények egy részének szabad bérgazdálkodásba (bérklub) történő bevonására. Fontos, hogy mind az eszközök biztosítása, mind azok hatékonyabb felhasználása területén folyamatos, igen gondos munka folyjék. Legfontosabb teendőnk a főváros lakosságának megnyerése, tettre- készségének biztosítása, a stabilizációba, a kibontakozásba vetett Ilit erősítése. Különös gondot kell ' fordítanunk a hátrányos helyzetűek szociális támogatására, a rendelkezésre álló források leghatékonyabb, differenciált, a tényleges szükségletnek megfelelő felhasználásra. Végül, de nem utolsósorban tovább kell keresni azokat az eszközöket, amelyekkel biztosítani lehet a különböző források összehangolt felhasználását, minél több mobilizálható forrás bevonását közös céljaink megoldásába. Mi :a- I
